A csíksomlyói búcsú és
az unitáriusok
Az Erdélyi Unitárius Egyház hívei és vezetői az idén is keserű szájízzel
vették tudomásul, hogy a csíksomlyói búcsú történeti alapjáról néhol még mindig
valótlanságok jelennek meg. Pünkösd alkalmával évről-évre több helyen
tényszerűtlenségeket közölnek a híressé vált búcsú eredetéről. Széles körben
terjesztik napjainkban is azt a tévhitet, miszerint a csíksomlyói búcsú a János
Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra
emlékeztet. A fejedelem állítólag hadsereggel akarta Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitárius hitre téríteni
1567-ben.
Mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az Erdélyi Unitárius Egyház egy évvel
később, 1568-ban (!), a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán
alakult meg. Az akkori erdélyi fejedelem, János Zsigmond engedélyezte a
hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli
Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek
csökkentéséhez. Ő maga 1565-től a reformáció híve, 1569-től (!) az unitarizmus követője, aki felekezeti hovatartozását nem
kötötte össze a más vallásúak üldözésével. Nevéhez fűződik a bevett vallások
rendszere, amely alapján az országgyűlés a római katolikus egyház mellett
rendre bevett egyházaknak ismerte el a reformációból eredő protestáns
felekezeteket.
A fentiek értelmében elképzelhetetlen, hogy az a nyitott szellemiségű
fejedelem, akihez a világhírű vallásszabadság törvénye fűződik, 1567-ben a még
nem létező unitárius egyház részéről erőszakkal lépett volna fel a székelyföldi
katolikusok ellen.
Mára a csíksomlyói búcsú zarándokhelye lett mindazoknak, akik lélekben együtt
éreznek – nemcsak hitükben, hanem nemzetiségükben is. Ilyenként sokkal többet
jelent tényszerűtlen történelmi eseményekre való hivatkozásnál, és lélekemelő
erejét mai világunkban rendkívüli élmény megtapasztalni. Erdélyi magyar közösségünk
élni akarásának és erkölcsi, hitbeli magatartásának szép megnyilvánulása a
csíksomlyói búcsú. Értékeljük, éltessük ezt a hagyományt, és a tordai
vallásszabadság szellemiségének talaján állva igazodjunk a történelmi
tényekhez, valamint a más felekezetűek tiszteletéhez.
Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház főjegyző–püspökhelyettese