Székely Mózes fejedelemről az Unitárius Könyvesbolt könyvbemutatóján
A budapesti Alkotmány utcai Unitárius Könyvesboltban 2008. április 19-én mutattam be Székely Mózes Erdély székely fejedelme című könyvemet az érdeklődő hallgatóság előtt, mely lehetőségért őszintén köszönöm Gergely Felicián családjának áldozatvállalását.
A könyvbemutató érdekessége, hogy a magyarok székesfővárosának legszebb épületének, az Országház közelében található könyvesboltban ünnepelhettük e könyvbemutató keretében Székely Mózes erdélyi fejedelemmé való választásának 405. évfordulóját, hiszen 1603. április 15-26. közötti dél-erdélyi, Vaskapu melletti katonai táborozáson kiáltották ki fejedelemnek a magyar nemzet életben maradásáért harcoló katonák. A fejedelmi beiktatás azonban csak 1603. május 8-án zajlott le, amikor sikerült felszabadítani Gyulafehérvárat, az Erdélyi fejedelemség fővárosát, az idegen uralom alól.
Az egyetlen székely fejedelem életműve szorosan beleillik a mohácsi csata után végveszélybe került magyar állam fennmaradásáért küzdő olyan dicső fejedelmek sorába, mint János Zsigmond, Báthory István, Bocskai István, Bethlen Gábor vagy II. Rákóczi Ferenc.
Annak ellenére, hogy Székely Mózes élete és életműve szorosan illeszkedik legdicsőbb fejedelmeink sorába tartozik, személyét még sem ismerik eléggé, hiszen napjainkra a legkisebb magyar történelmi egyháznak, az unitárius egyháznak volt a fia.
A könyvbemutató során videóklippes, Balassi Bálint verseivel és zenéjével fűszerezett előadás alatt igyekeztem bemutatni a magyar történelem XVI-XVII. századból fennmaradt jellegzetes illusztrációit, melyek képet alkothatnak arról a korról, amelyben élt Székely Mózes. A magyar történelem e sajátos részletén kívül, ízelítőt lehetett kapni a bemutató alatt, a magyarság és a székely nép kapcsolatáról, kihangsúlyozva az Árpád-házi királyaink idején írt krónikák fontos mondanivalójáról, hogy a székelyek már az Árpád nagyfejedelem vezette honfoglalás előtt a Kárpát-medence lakói. A székelyek a Magyar Királyság és később az Erdélyi Fejedelemség idején is fontos határvédelmi feladatokat láttak el, melynek fejében megőrizték szabadságukat, egyfajta oklevél nélkül nemességüket. A székely jog történetének fontosabb elemeit is meg lehetett ismerni az előadás alatt és hangsúlyt kapott, többek között az kevéssé ismert jogtörténeti adalék, hogy a székelyek falutörvényeikben, magasabb fokú széki vagy a teljes Székelyföldre kiterjedő jogszabályalkotásaikban a legtöbb esetben nem a kor divatja szerinti latin nyelven, hanem magyar nyelven fogalmazták meg és vetették papírra gondolataikat, mint ahogy az erdélyi országgyűlésen is legtöbbször magyar nyelven folytak a törvénykezés munkálatai. Székely Mózes idejében a székelyek azonban még használták az ősi, szkíta, hun, székely, magyar rovásírást.
A könyvbemutató során az érdeklődők megismerkedhettek a magyar mitológiától kezdve, a sajátos magyar hitvilágtól, az ornamentikáig, sok olyan különlegességgel, mely felkeltheti az olvasók figyelmét.
Külön sajátos színfoltja e könyvbemutatónak, hogy az érdeklődök között az unitárius egyház tagjain kívül, a Határon Túli Magyarok Hivatala egykori dolgozói is szép számmal voltak jelen, mely nemzetpolitikai szempontból fontos intézményt sajnos 2006-ban felszámolták.
Az érdeklődők megtudhatták többek között azt is, hogy Székely Mózes Erdély felszabadítása érdekében Temesvártól kezdve Pécsen és Székesfehérváron át, szervezte meg segítő csapatait, majd éppen Pest érintésével indult meg 1602 őszén a Habsburg-pártiak kiűzésére.
Az Unitárius Könyvesboltban szervezett könyvbemutató valahol éppen félúton helyezkedik el abban a sorozatban, melyet 2007 folyamán sikerült megkezdeni a vitéz Székely Mózes fejedelem jobb megismertetése érdekében. Az udvarhelyszéki Felsősófalván indult a könyvbemutató-sorozat- ugyanis Székely Mózes fiatal éveit részben Sófalván töltötte, illetve a sófalvi sóbánya kamaraispánja volt fejedelemmé választása előtt -, majd folytatódott a Pest megyei Maglódon, a székelyföldi Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró, Gyergyóalfalu, Marosvásárhely településein és a dél-erdélyi Brassóban, ahol a fejedelem l603. július 17-én hősi halált halt. A tavalyi év folyamán Győrött és Nagyatádon is sikerült könyvbemutatót tartani. A könyv bemutatása folytatódik Székelyudvarhely, Székelykeresztúr és a környék unitárius falvaival.
Székely Mózes fejedelem életének ismertetésével, szeretett unitárius nagyanyjának, Kelemen Máriának igyekszik emléket állítani a szerző.
Szekeres Lukács Sándor
Képek: