Mit tudunk még Bálint Gáborról ?

Az Unitárius Élet 2oo6. május- júniusi száma 14-ik oldalán dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista tollából egy olyan unitárius, keleti utazó-nyelvész rövid életrajzával ismerkedhetünk meg, kinek életével és munkásságával sem egyházunk, sem a tudomány képviselői érdembelileg nem foglalkoztak.

A tanulmányból megtudjuk, hogy a római katolikusnak született és szülei által papi pályára szánt Bálint Gábor, a neki mindig ellenszen­ves római katolikus vallást az unitáriussal cserélte föl"-de, hogy ezen elhatározásának mi volt az indítéka, arra nézve kétféle elgondo­lás is látott napvilágot.

Obrusánszky Borbála szerint - Bálint saját elmondására hivatkozva,
-annak kiskorú templomi élményeire még a püspöki líceumban látottak
és hallottak késztették vallásváltoztatásra. Ha elfogadjuk Pál apostolnak a Korintusbellekhez irt 1. levele 13-ik részének 11-ik versében megörökítetteket,- mi szerint "mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek, minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgo­kat" -akkor elfogadhatóbbnak tűnik Boros György, néhai püspök megállapítása / ⁿ Hyacint atya" / Ker.Magvető 1912. 2.füz. 85.old."/,ki sze­rint Bálint Gábor a "pápai csalhatatlanság el nem fogadása miatt
csatlakozott a kötöttségektől és dogmáktól mentes Unitárius Egyház
híveihez. E téren azonban igen figyelmet érdemlő György Lajos feltevése, aki 1945-ben Bálint Gáborra emlékező cikkében azt írta, hogy "Bálint mint a Keleten sokáig idéző ember, valami egészen sajátságos vallásos és világszemléletet alakított ki magának a buddhizmus, a  brahmanizmus, és az okkultizmus keverékéből." 

Ami az önkéntes száműzetésből hazatért és Kolozsváron letelepe­dett Bálint Gábort illeti, a város "különc" alakjának számított. Ugyancsak György Lajos írta, hogy különcködése "életmódjában nyilvánult meg.” Világos, himalája szövetből készült bő ruhát, teveszőr gallért és barna, magas kürtő cilindert hordott s közben színes napernyőjét vállán for­gatta.

Családi életéről sincs pontos ismeretünk, Zsakó Gyula úgy tudja,  hogy Keletről hozott feleséget. A sírkövén szereplő felirat szerint feleségét Spilmann Rózának hívták.

Bálint Gábor életét Temesváron fejezte be.

György Lajos szerint földi maradványait Kézdivásárhelyen helyez­ték örök nyugovóra. Amint az Unitárius Közlöny 1913. 7.sz. 134. oldalán tudósít „a hozzá méltó költői lélek, Szabolcska Mihály mondott felette gyászbeszédet." A Sepsiszentgyörgyön megjelent Székely Nép című lap szerint Bálint Gábor "kriptaszerű, lapos kővel borított, vasráccsal kerített, felkelő nappal díszített, de gondozatlan és elhanyagolt sírban nyugszik.”

Röviden itt csak ennyit a Bálint Gábor életrajz ismeretéhez.

Az alábbiakban azt a 45 munkát sorolom föl, amely valamilyen szem­pontból foglalkozik Bálint Gáborral:

1867.              Acta Reg. scient Univers Ung. Bp.

1868.              Akadémiai Értesítő,334.

1869.    ⁿ      "     114-116.

1871.                                            "       "     ll6,128-129,18o. 241-245.  293.

1872.                                            "      "    25-27,104-106,208,214,224,231-232,

1873.                                            "     "      5-7,29,44-45.155-156.      

1874.                                            "      "      76-77.96,127,

1875.  "Bálint Gábor." Vasárnapi Újság. 48.sz.753.old,

1876.                       Akadémiai Értesítő.  49.

1877.                       - "Párhuzam a magyar és mongol nyelv terén". Keresztény

- "Széchenyi Béla gr. keletÁzsiai utcának tudományos eredménye" Akadémiai Értesítő,

1878.                       Akadémiai Értesítő.  122-123.

1879.                        Hunfalvi Pál; "Válasz Bálint Gábornak." Pesti Napló.111.sz.
-Pesti Napló 107,lo8.sz,

1888. Jakab Elek; "dr.Dutka Tivadar könyve Kőrősi Csoma Sándorról," 189o. Akadémiai Értesítő.  169-172.   

1891. Szinnyei József; " Magyar írók élete és munkái. "1.k.

1894.                         - "Ural-altáji összehasonlító nyelvészet. "Keresztény Magvető.

1895.                         - "A kaukázusi expedíció lefolyásáról.

-Bálint Gábor; "Az indiaiak vallásos élete" /Előadás/ Unitárius

Közlöny, 14.old.

1897.               - Irodalom. "Unitárius Közlöny. 148.old,

1898.               - "A Dávid Ferenc Egylet felolvasásai Kolozsvárt."

Unitárius Közlöny. 4.sz.74.old,

1899. Potsa József ;"Háromszék vármegye emlékkönyve.

19o2. L.L.; Szentkatolnai Bálint Gábor;" A honfoglalás revíziója, vagyis a hun, székely, magyar, bessenye, kun kérdés tisztázása." Századok,565.old,

- :"A honfoglalás revíziója. "Erdélyi Múzeum 455.old. 19o5 "Zichy Jenő gr. harmadik ázsiai utazása,"

1912.  Boros György; "Hyacint atya. "Keresztény Magvető. 2.füzet 88.old.

1913. Barabás Ábel ; "Necrológ." Vasárnapi Újság. 25.sz.492.old.
Rákoczy Imre;" Informa Bulteno,"     

-    ;"Egyházi és iskolai mozgalmak. "Unitár. Közlöny.7.sz,134«old,

-    Kolozsvári Újság, 128.sz.

1922.  Márki Sándor; "A magyar királyi Ferencz József tudományegyetem

története 1872-1922-ig,"

1943.  Gulyás Pál;" Magyar írók élete és munkái,"

1945.  György Lajos; "Bálint Gábor emlékezete." /Előadás EMKE Bölcsészeti-, Nyelv és Történeti Szakosztály,1944.dec.21./

1967. Kenyeres Ágnes; "Magyar életrajzi lexikon,"                   

1972. Gyarmathy Zsolt; "Közlemény Bálint Gáborról" /kézirat/

1972.  Kelemen Miklós;" Bálint Gábor Oroszország és Ázsiában tett utazásáról, valamint itteni nyelvészeti tanulmányai­ról tett jelentéseinek ismertetése," /kézirat/

1974, Benkő András;" Seprődi János válogatott zenei Írásai és népze­nei gyűjtése,

1977. Kelemen Lajos; "Művészettörténeti tanulmányok."I.k.lo5.old. 1979. Fraknói Vilmos; "Válasz Bálint Gábornak," Pesti Napló.lo9.old. 1987.  Balás Gábor; "A székely művelődés évszázadai."276,old,

1994.  Zágoni Jenő; "150 éve született a legnagyobb magyar nyelvzseni"

Kapu. 1-3.sz.

   - Szekeres Attila; „Krónika," Művelődés. juli-aug.47.old.

1996. Szigyártó Sándor; „Az erdélyi Panteon.”

1998. Gaal György; „Unitáriusok a kolozsvári Egyetemen. „Keresztény Magvető. 2.sz. 133. old. 

Kelemen Miklós