Borbély Sándorral foglalkozó irodalom

 Kelemen Miklós, unitárius lelkész-egyháztörténész gyűjtése

G.p:  Figyelő. Elhunytak. Irodalomtörténet. 1933. 62.old 

/ Tordai, Ereos / ny. állami siketnéma intézeti igazgató meg­halt Vácot 1932. dec. 9-én.

Szerkesztette a Siketnémák Közlönyét.

Munkái: "Azonos és rokon értelmű szók gyűjteménye." Vác.1904

- "Úti karcolatok." BP. 1905

- " Nyelvünk védelme." Vác. 1910. /Borbély Györggyel/

- " A magyar siketnéma oktatás bibliográfiája Vác. 1924.

-  „Királyi kitüntetés". Unitárius Közlöny. 1903.14.old.

 Kiváló örömmel adjuk hírül olvasóinknak, hogy a királyi kegy újból egy olyan férfiura irányult, aki a mieink közül való; Borbély Sándor a süketnémák váci országos intézete igazgatója, Borbély György tanár testvére.

A kitüntető irat így szól: "Borbély Sándornak a siketnémái váci országos intézetének igazgatójának a gyógypedagógia terén szerzett érdemei elismeréséül király ő felsége a koronás arany érdemkeresztet adományozta."

gs. s. : "Irodalom." Unitárius Közlöny. 1903.73.old.

 Egy igen érdekes, tanulságos és mindenben b tájékozást nyújtó könyv jelent meg a múlt évben Borbély Sándor igazgató szerkesztésében "A siketnémák váci országos királyi intézete" l00 éves fennállása alkalmából.

Bő tájékozást nyújt e könyv az olvasónak az intézet keletkezéséről. fejlődéséről, bel szervezetéről, színekben tárja elénk a siketnémák ügyének és kiképzésének jelenlegi állását. Ismerteti az ország többi városaiban keletkezett hasoncélu humánus intézete­ket. A könyv az intézetek és igazgatók, valamint az alapítók képeivel bőven van illusztrálva.   

Ezen a téren sem vagyunk hát elmaradva... Ebből a könyvből nem csak a humánus intézet múltját ismerjük meg, hanem a nemes ügy iránt is lelkesedést, áldozatkézséget tanulunk.

A hatalmas kötet megírásáért elismerés illeti a derék igazgatót, Borbély Sándort.

- "Irodalom ". Unitárius Közlöny. 1905. 151.old.

" Úti karcolatok". Írta Borbély Sándor.

             Kevés igénnyel lépik az olvasó elébe, de mindvégig kedvesen foglalkoztatja. író nagyon jó megfigyelő s mindenben azonnal meg­látja a természeti szépet és zamatos, jó magyarsággal, gyakran eleven humorral mondja el. Nyolc rajzban több év emléke került össze, talán nem is a nagyközönség kedvéért, hanem az író mulatsá­gára s lám az olvasó egy egész órát kedvesen eltölt mellettük. Hat igen szép kép díszíti / tordai hasadék. Aranyosrákos templo­ma,  Sebes Pál háza, a velencei lagúnák stb/.

Ez nem közönséges könyv, megérdemli a figyelmet.

- ; "Hirek." Unitárius Értesítő. 1932. dec, 15. 11.old.

         Borbély Sándor ny. siketnéma intézeti igazgató, az Igazgató Tanács tagja, Vácot  f. év dec. hó 9-én 66 éves korában hosszas szen­vedés után elhunyt.

Temetése dec. 11-én volt Vácot, nagy részvét mellett. Az igaz lelkű, jó unitáriusok közé tartozott, aki szívvel-lélekkel szolgálta szent ügyünket. Gyermekei és nagyszámú rokonsá­ga gyászolják.

Nagy Sándor ; " Pedagógiai lexikon." 1977.

         Borbély Sándor,  Sz. 1866. Mgh. 1932. Gyógypedagógus Vácot a süketnémák intézetében / 1890-től/, u.o. igazgató /1899-1924/. A Gyógypedagógiai Tanítóképző" előadó tanára / 1908 / a Siketnéma Intézeti Tanárok Országos Egyesületének elnöke / 1911-1925/. Előkészítette a süketnémák intézetei számára az első tantervet /1900/, kidolgozta a siketnémák oktatásának módszertanát./1900/. Számos tankönyv és tanulmány szerzője.

Kelemen Miklós: "Borbély Sándor az Unitárius Egyházban." /Kézirat /

 Borbély Sándor 1896-tól a budapesti egyházközség presbiteri.

Erdélyi Pál :"Az Erdélyi Múzeum Egyesület Évkönyve 1912. évre". 1913.

 Borbély Sándor tagja az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog és Társadalomtudományi Szakosztályának.

Kelemen Miklós: " Borbély Sándor: Utikarcolatok" c. munkája

/Kézirat / 

Borbély Sándor a váci siketnéma intézet igazgatója /1899-1932/ egyike azoknak az elődöknek, aki szükségletnek tartotta bejárni hazáját, hogy ismerje annak jelenét és amit látott és tapasztalt, azt meg is örökítette, részben szórakoztatás, részben tanúságul az utókornak.  Így többek között 1891-ben Vácról indulva Tordára megy kerékpáron, útba ejtve Gyöngyöst és Egert. Végigmegy a Hortobágyon, megpihen Debrecenben. Onnét Nagybányára veszi az irányt, majd Máramarosszigetet keresi föl. További útja Nagy­bánya, a Máramarosi Havasok és a Tisza eredete. További útiránya Naszód,  Beszterce, Dés.

Második útja a Tordai-hasadékhoz, - a harmadik a Balatonhoz  /Akarattya, Kénese, Füred, Siófok/ vezetett. Negyedik útja Fiume,Velence, Trieszt.

Közöl egy levelet a Tátrából, Bécsből,  Csupajról és a torockói nagy kőrisfa alól.

Útleírása hasonlít Szentiványi Mihály útjának leírásához. Az utakat, a falvakat, a bennük fellelhető nevezetességeket, egy-egy szállóhelyet, reggelit stb. örökít meg.

 Kelemen Miklós : "Borbély Sándor: "Úti karcolatok" c. munkája ismertetése "

/Kézirat./ 

A szerző a könyvet édesanyja emlékének szenteli. A beveze­tés dátuma 1905.máj. 15.

I. út; Vác - a Tisza forrása.  Vácról 1891.június 11-én indul            Útiránya: Guta.   A  községet magyarul tudó tótok lakják. Jó a boruk.  Gyöngyös-Saar:  Itt van Aba Sámuel sírürege.  Verpelét: dohányáról híres. - Eger nevezetessége az iskola, a vár és a bor, - Egerből a Hortobágyon megy keresztül. Megszáll Farmoson, ahol az iskolában a padokon alszik. Farmostól Debrecen felé vasúton teszi meg az utat. Itt megtekinti Petőfi lakhelyét és Csokonai szobrát.

Debrecenből Erdély felé veszi útját: Ottomány - Szalacs-Bihar és Szőcsdemeter irányában. Leírja a tájat, az aratást és a lakósság viseletét. - Hadadon megtekinti a Wesselényi kastélyt. Zilahról két társával megy Zsibó felé, Éltető Bélával és Húsz Jánossal.

További útja: Nagysomkut – Koltó – Nagybánya - Felsőbánya. Nagybányán megtekinti a kapszula-gyárat. Felsőbányáról Maramarosszigetre megy. Itt megkeresi a "Kuni­gunda- sóbányát”.

A Máramarosi hegyek között megfordul Karácsonyfalván, ahol csak zsidók laknak.

Nagybacson megtekinti Rudolf trónörökös vadászkastélyát és a fa úsztatást.

Kabola - Pojanán a vasgyárat és a borkutat nézi meg.

Rakó - Borkuton a fürdőt keresi föl.

További útja Kőrösmező és a Tisza forrása.

Kőrösmezőről Trebusán – Berlebáson – Oradnán – Borsán - Naszodon és Besztercén keresztül érkezik Désre.

 II. út. A Tordai-hasadékhoz vezet.

 III. út. A Balatonhoz vezet. Itt Akarattyán, Kenesen, Balaton-füreden és Siófokon időzik.

 IV. út. Fiume-Velence- Trieszt. Az utat egy tanitó társával, teszi meg.

 A könyv V. fejezete a Vácra küldött, Tátrából írt levelét tartalmazza. Szól benne a "tengerszemekről" a Poprád-i tóról, a Békás-tóról, Tátrafüredről és a Tarpatak-i vízesésről.

 VI. fejezet. Az Altmansdorfban 1898.juli. 27-i levél, mely "Bécsi levél" címet viseli. Ez egy szépségversenyről számol be.

 VII. rész. "Csupajról" címet viseli. Ez a csupaji-tetőn levő aranyosrákosi unitárius templomról szól.

 VIII. fejezet. " A nagy kőrisfa alól " Torockó 1904. aug. l0.

Kenyeres Ágnes: "Magyar életrajzi lexikon." I. kötet. 1967. 

Borbély Sándor /Aranyosrákos 1866.jan. 14 - Vác 1932.dec.9./ Gyógypedagógus. Tanulmányait a bp-i Pedagógiumban végezte, majd a tordai gimnáziumban tanár. 1890-től a váci siketnéma intézet ta­nára, 1899-től igazgatója volt. 1905-ben a váci intézet mellett megszervezte az előkészítő iskolát / siketnéma-óvoda/ és 1908-ban tagja lett a gyógypedagógiai országos szaktanácsnak. Eredmé­nyes működést fejtett ki gyógypedagógiai intézetek fejlesztése, gyógypedagógiai tanárképzés megreformálása terén. Szerkesztette a Siketnémák Közlönyét  / 1902/ - a Siketnémák Képeslapját /1911-1918./

Fő műve: "Emlékkönyv a siketnémák váci országos intézetének l00 éves fennállásának ünnepe alkalmából"  Bp. 1902.

- "Tanterv és módszeres utasítások a siketnémák iskolái, intézetei számára" /Bp. 19o6 /

- "A magyar siketnéma oktatás bibliográfiája és adatgyűjteménye 1920 végéig" /Vác. 1924./

Irodalom: Angyal József. "Emlékezés Borbély Sándorra." Gyógy­pedagógia 1966. 9.sz..

 Kelemen Miklós: " Borbély Sándor „ /Aranyosrákos 1866.jan.14 - Vác 1932. december 9./

 / Kézirat / 

Köztudott, hogy Erdély és Magyarország 1848-ban bekövetkezett egyesítése után több erdélyi unitárius ifjú tanult magyarországi felsőbb iskolában. Ezek közé tartozik az Aranyosrákoson született majd előbb Tordán, Kolozsváron és Zilahon - később Budapesten tanuló Borbély Sándor.

Családi körülményei, otthoni neveltetése, iskolai tanulmányai felől - itt Magyarországon - nem rendelkezünk forrásokkal. Így ezek közlésével adós maradok. Feltételezhetően jó tanulmányi eredmé­nyeknek köszönhetően kerül Korbuly Ignác ügyész fiai mellé neve­lőnek.

A Tanítóképzőt 1889-ben - 2o éves korában - végzi el. Ez év őszén már a budapesti Polgári Tanítóképzőben folytatja tanulmánya­it.

1887-ben Gyulafehérváron katona.

1889-ben a tordai iskola seniora.

1890-től a Váci Országos Siketnéma Intézet gyakornoka.

A Nagy Sándor-féle 1977-ben megjelenő "Pedagógiai Lexikon' szerint 1899-től 1924-ig a Váci Siketnéma Intézet igazgatója.  Közben 1908-tól a Gyógypedagógiai Tanítóképzőben előadó tanárként is működik. Ebben a minőségében készíti el 1900-ban a Siketnéma Intézetek első tantervét és dolgozza ki a siketnéma oktatás mód­szertanát.

1903-ban az Unitárius Közlöny arról tudósit, hogy a "múlt év­ben”  / tehát 1902-ben/ Borbély Sándor igazgató szerkesztésében, az intézet 100 éves fennállása alkalmából  "A siketnémák váci or­szágos királyi intézete " címen " egy igen értékes, tanulságos és mindenben bő tájékozást nyújtó könyv jelent meg. Ez tartalmazza az Intézet keletkezését, fejlődését, szervezését, valamint a siket némák ügyének és kiképzésének akkori állást."  A könyv ismerteti az ország többi városában működő Siketnéma Intézet leírását és kibővül az Intézetek,  az igazgatók és az alapítók fényképével is.

Ugyancsak az Unitárius Közlöny 1903.évi száma adja tudtul az érdeklődő olvasóknak hogy "Borbély Sándornak a Siketnémák Országos Intézete igazgatójának a gyógypedagógia terén szerzett érdemei elismeréséül, a király őfelsége a koronás Arany érdemke­resztet adományozta."

1905-ben az Unitárius Közlöny  "Irodalom" rovata Borbély Sándor  "Úti kapcsolatok" című munkája megjelenéséről ad számot.

A munka, amely hasonlít Szentiványi Mihály erdélyi útjának leírásához, utakat - falvakat, a falvakban fellelhető nevezetessége­ket mutatja be.  "Az édesanyám emlékének" szentelt könyv nyolc fejezetben ismerteti azt az utat, melyet Borbély 1891-ben részben szórakozásból, részben tapasztalatszerzésből jár be. A könyv szerint Borbély Vácról indulva - útba ejtve Gyöngyöst, Egert, Debrecent, Nagy­bányát, a Máramarosi Havasokat,  Naszódot, Besztercét és Dést - ér el Tordára, - mégpedig kerékpáron.

Második útján a Tordai-hasadékot keresi fel.

Harmadik útja a Balatonhoz vezet.

Negyedik útján Fiúmét, Velencét és Triesztet látogatja meg.

A könyv ötödik része a Tátrából Vácra küldött levelét tar­talmazza.

A hatodik rész " Bécsi levél " címet viseli. Ebben egy szépségversenyről számol be.

A hetedik rész a csupaji tetőn levő aranyosrákosi unitárius templomot ismerteti.

A nyolcadik fejezet  "A nagy Kőrisfa alól" címen  "Torockó 1904.augusztus 10." dátumot viseli. Az Unitárius Közlöny tudósítója szerint a tordai hasadékkal, az aranyosrákosi templommal, Sebes Pál házával és a velencei lagúnákkal díszített  "nem közönséges könyv" megérdemli a figyelmet.

1905-ben Borbély Sándort megválasztják a Süketnéma Tanárok Országos Egyletének és a Magyar Védő Egylet elnökének.

Munkatársa volt a Váci Hírlapnak és a Siketnéma Közlönynek.

1915-ben nevére alapítvány létesült.

1923-ban megfestik arcképét.  A szobrát a Váci Siketnéma Inté­zet előtt állítják fel.

Borbély Sándor írt a Tordai Első Magyar kulturális Egyesü­let Emlékkönyvébe, az Unitárius Közlönybe. Ez utóbbiban "Feladataink " címen értekezik. Az Unitárius Egyház c. lapban a karácsony népszokásokat ismerteti.

Tagja az Erdélyi Múzeum Egyletnek, a Budapesti egyházközség presbitériumának.

Olasz Katalin - Kriza Ildikó: "Kriza János és a kortársi eszme áramlatok" című munkában a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság népköltészeti tevékenységéről írva, fölemlíti, hogy a Társaság 1896 májusában hirdetett pályázatára szintén küldött be munkát. De - amint Olasz Katalin írja:  "Borboly Sándor kézirata elkallódott. Ez, különösen azért fájó - írja-, mert Borbély minden valószínűség szerint szülőföldje viszonylag gyéren feltárt Aranyosszék folklór hagyományaival jelentkezhetett."

A Kenyeres Ágnes-féle "Magyar Életrajzi Lexikon" Budapesten megjelenő I. kötete fölemlíti, hogy Borbély szerkesztette 1902-ben a Siketnémák Közlönyét. 1911 és 1918 között a Siketnémák Képes Lapját.

Írt  " Tanterv és módszeres utasítások a siketnémák iskolái intézetei számára, mely megjelent Budapesten 1906-ban. - " A magyar siketnéma oktatás bibliográfiája és adatgyűjteménye 1920 végéig -Vácon jelent meg 1924-ben.

1905-ben Siketnéma Óvodát létesít.

1908-tól tagja a "Gyógypedagógiai Országos Szaktanácsnak.

Fejlesztette a gyógypedagógiai intézeteket és megreformálta a gyógypedagógiai tanárképzést.

Borbély Sándor hosszas szenvedés után - írja az Unitárius Értesítő - 1932. dec. 9-én Vácon fejezte be életét. Temetése ugyancsak Vácon történt nagy részvét mellett. Az igazlelkű, jó unitáriusok közé tartozott - írja a tudósító -, aki szívvel - lélekkel szol­gálta szent ügyünket.

Mintegy Záradékul említem föl, hogy fia volt a Vácon 1904-ben született Borbély Zoltán hírlapíró, aki 1926-tól az Új Nemzedék c. lap szerkesztője és a rendőrségi rovat vezetőjeként dolgozott, 1936-tól a Magyar Világ c. lap szerkesztője, 1941-ben "Nemzetvé­delmi Kereszttel" tüntették ki.  Elsajátította a siketné­mák jelbeszédét s ezzel hasznos segítséget nyújtott - rendőrségi ügyekben - a siketnémák védelmében.

Elsőszülött fia volt Andor / 1901-1970/ hírlapíró és hely­történész, ki tagja volt az Unitárius Irodalmi Társaságnak és a Misszióház Intéző Bizottságának. 1954-ben Münchenben telepedett le.

Másodszülött fia Pál / 1902-1972/ zenetanár, a bp-i Egyetemi Dalárda alapítója, az Unitárius Misszióház kántora.