Gelei József / 1885 - 1952 /
Ma a mikrobiológia professzorára, az Unitárius Egyház néhai főgondnokára, Gelei Józsefre emlékezünk.
Gelei József földműves szülők gyermekeként Árkoson született 1885. augusztus 20-án. Apja keresztneve Mózes, anyja leánykori neve Para Rachel.
Iskolai tanulmányait Árkoson, - a ma nevét viselő - akkori unitárius iskolában kezdi, majd középiskolai tanulmányait - ösztöndíjasként - a kolozsvári Unitárius kollégiumban végzi.
1903-tól 1907-ig a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen Apáthy István professzor tanítványaként bölcsészetdoktori diplomát szerez. 1906-ban a grázi Egyetemen fél évet dolgozik Gráff professzor laboratóriumában, majd 1912-ben Münchenben, 1913-ban Würzburgban végez tanulmányokat. 1914-ben magántanári képesítést szerez az összehasonlító sejt-tan témakörben.
1912-től 1919-ig a kolozsvári Egyetem tanára.
1914-1924-ig a kolozsvári
Unitárius
kollégium
tanára
és
az
Erdélyi
Múzeum
Egylet
őre.
A Pásztortűz
című
folyóirat
szerint
/ 1924.158.old/ 1917/18-ban az Egyetem mellett alakuló
„Reform
Középiskolában”
is tanít. Az Unitárius
kollégiumban
székfoglaló
beszédére
- írja az Unitárius
Közlöny
/1923. 4.sz. 73. old./ 1923.
ápr.
15.-én
kerül
sor.
1924-ben Gelei József meghívást kap a Kolozsvárról Szegedre költözött Ferencz József Tudományegyetemre, ahol az általános állattani és összehasonlító bonctan-tanszék professzorává nyer kinevezést.
1923 és 1932 között a Természettudományi Társulat Állattani Szakosztályának alelnöke. Több ízben dékán, de betölt rektori tisztséget is.
1940-től 1945-ig a Szegesről Kolozsvárra visszaköltözött Egyetem általános biológiai és állattani tanszékének vezetője. Benczédi Páltól tudjuk / Unitár. Közlöny 1939, 5.sz. 92.old./ hogy két ízben meghívást kap a budapesti Egyetemre is, de a meghívásokat nem fogadja el.
Gelei József a II. világháború után ismét a szegedi Egyetemen nyer alkalmazást, ahol az orvosi karon a biológia tanára.
1946-ban korházba kerül, de hosszantartó betegségéből felépülve, még hat esztendeig dolgozik.
Életét 1952. május 20-án fejezi be.
Az Unitárius Életben Kádár Zoltán/ 1985. 6.sz. l0.old./ megemlíti, hogy 1924 és 1940 között Gelei Józsefnek, magyar és idegen nyelven számos önálló könyve és az örökléstan kérdéseivel és az egysejtű élőlények világával foglalkozó munkája jelenik meg. Akadémiai díjat az 1910-ben írt örvényférgek szövettanáról és az örvényférgek ovogennézisének a tisztázásáról írt könyvéért kap. A dendrocoeloum laeteum teljes szövettanáról íródó munkájáért "Vitéz- díjban" részesül. Készít szövettani és fejlődéstani jegyzeteket az orvostanhallgatók részére. Amint munkásságának méltatói följegyzik, több, mint 250 élet-tudómányi közleménye jelenik meg a hazai és külföldi folyóiratokban.
Igen jelentős Gelei Józsefnek, 1940-ben, Budapesten megjelenő 211 oldalas munkája, amely a napi politikán felülemelkedve, arra figyelmeztet, hogy a történelmet csak önerővel, önakarattal, és önelhatározással lehet irányítani. Amint írja "a történelemben csak cselekvő emberek vannak, akiknek sorsát saját maguk, tudatosan kell hogy irányítsák". Az 1940-es évek politikai eseményeire tekintettel a nevelés megreformálást kívánja, mert - szerinte - "a tudásnak akkor van értéke, ha az az erőt és a cselekvőképességet növeli.” Gelei szerint történelemformáló cselekedetekre van szükség. Nem elégséges a jogi érvek hangoztatása- írja -. Szükségesnek ítéli a köztünk élő idegenek jelenlétét, de csak akkor, ha azok alkalmazkodnak hozzánk. De, akik nem teszik magukévá törekvéseinket, azokra, -amint írja - nincs szükség. A nép erejét az egységben jelöli meg.
A társadalomtanulmánynak mondott könyv / Ker. Magyar Közéleti Almanach III.k,/ szerint a könyv nem meddő gondolatokat közöl hanem "cselekvésre indít”. Ugyanezt írja Benczédi Pál az Unitár. Közlöny 1941. 2.sz 27-ík oldalán. A fölvetésre kerülő gondolataival a ma élő embernek is hasznos tanácsot ad a politika útvesztőiben való eligazodáshoz és a jövőkép alakításához.
A "tudós" Gelei Józsefről még csak annyit, hogy munkássága elismeréséül tagjai közé sorolja a Magyar Tudományos Akadémia. Megkapja a „Vitéz” és Marczibányi Díjat", a Finn Fehér Rózsa Rend I.o.parancsnoki keresztjét a csillagokkal. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozata elnökévé, a kecskeméti Mezőgazdasági Kamara tagjává választja.
Ennyit a tudós Gelei Józsefről!
Az unitárius Gelei József, mint az Unitárius Egyház főgondnoka ismert.
1941.junius 28-án a marosvásárhelyi Zsinat választja meg főgondnoknak - benne látva azt az egyházi vezetőt, aki az Egyház legfontosabb kérdését - a nevelésügyet tartja legfontosabbnak. Ezt bizonyítja az u.n. "Berde Bizottság" életre hívása, melynek keretén belől a Bizottság 40 középiskolai és 50 ipari tanuló segélyezésével járul hozzá a tehetséges, jó magaviseletű és szorgalmas ifjak tanulásához.
Gelei József előadást tart a Brassai Sámuel Ifjúsági Egylet budapesti és szegedi fiókjának összejövetelein, a pestszentlőrinci Gyülekezeti Konferencián, a Dávid Ferenc Egylet vallásos összejövetelein, a székelykereszturi Orbán Balázs gimnázium 150 éves emlékünnepen stb. Ír az Abrúdbányai-Ferencz: "Egy Istenünk, egy magyar hazánk " című munkába, az Unitárius Értesítőbe és a Magyar Unitárius Kaptárba.
Gelei József 1945. ápr 19-től tagja az Intéző Bizottságból alakult Egyházi Képviselő Tanácsnak, majd 1947 május 6-tól a Budapesti Képviselő Tanácsnak.
Magánéletét illetően tudott, hogy feleségétől a református vallású Pakulár Lilitől, ki 1983-ban, 93 éves korában Budapesten halálozik el, egy fia és egy lánya születik. Fia Gábor az egri Főiskola tanára, leánya egy református lelkésszel köt házasságot.
Gelei József életének egy utolsó szakaszát Nyiredy Szabolcs közlése alapján ismerjük./Unitár, Élet 2oo3.szept-okt./ Tőle tudjuk, hogy Gelei József életének egy szakaszán, mint a szegedi Klinika betege egy végrendelet szerű önvallomást vet papírra, mely "egy mélyen vallásos lélek unitárius életszemléletét foglalja össze." E szerint a legszebb dolog az Isten parancsolata szerint véghezvitt cselekedetekben gazdag élet. Szerinte az élet célja az, hogy mindent erőnkhöz képest, szebbé, jobbá és tökéletesebbé tegyünk. Hinni kell, hogy a lélek a földhöz köti az embert Isten az embert a földön szereti s életünk célját is a földön kell megvalósítani.
Végső vallomását az alábbi - kivonatolt imával fejezi be: "Köszönöm Atyám, hogy hozzásegítettél a Veled "való" foglalatossághoz. Köszönöm, hogy alkalmat adtál parancsolataid és rendelkezéseid mélyebb megismerésére. Vezesd a fejlődés és a tökéletesedés útján egyházam népét. Dicsőíts meg, hogy az egészségesek táborában munkálhassam a Te országodat. Tedd meg ezt a benned vetett hit alapján, hogy az örök élet részesévé lehessek. " Ámen.
Gelei József jellemzését Kovács Lajos tollából így olvashatjuk: "Az Unitárius Egyháznak hithű és lelkes tagja maradt, akárhol kellett teljesítenie kötelességét. Természettudományos búvárkodása nem idegenítette el egyházától és a hittől... Mindig szerény és meggyőződéses unitárius, aki hivatásos életével és tudományos munkásságával az unitárius névre is mindig dicsőséget hozott. Nem törtetett soha. Nagy tudása és lankadhatatlan szorgalma végzi biztosan előre pályáján / Unitár. Jövendő 1941. juli-aug.41.old./ Az Unitárius Értesítő 1935 juni-juli sz. 68-ik oldala szerint Gelei ott dolgozik, ahol legtöbbet tehet Erdélyért, a hazájukat vesztett székely diákokért s ahonnan legtöbbet segíthet a föld népén, az Alföld állattenyésztő és gyümölcstermelő gazdáin." De figyelemre méltó az a jellemzése is miszerint a mikroszkóp végtelen kicsiny világával dolgozó tudódnak végtelenül széles a horizontja, mert magához öleli az egész embervilágot, szívére fogadja annak minden baját és fájdalmát."
Gelei Józseffel napjainkban alig - alig foglalkoznak. Halálának 30-ik évfordulóján - 1982-ben, a szegedi József Attila Egyetem munkáiból rendezett kiállítást, ezzel ismerve el az ott töltött eredményes éveit. Napjaink politikai csatározásai háttérbe szorítják a tudomány bajnokait. Mi azonban ma is az elismerés hangján és hálásan emlékezünk néhai tudós főgondnokunkra, Gelei Józsefre.
Kelemen Miklós