Borbély Sándor /1866. jan. 14. - 1932. december 9./

Tanult, földművelésből élő nemesi családból származott. Aranyosrákoson született. Gyermekéveit szülőfalujában töltötte. Tordán és Ko­lozsvárt tanult. A tanítóképzőt. Zilahon végezte. Szerkesztette az ön­képzőkör havonta megjelenő lapját. Házitanító volt Korbuly Ignác ügyész két fia mellett. 1886-tól Pesten a polgári tanárképző intézet növendé­keként Stöckl Alajos fiait tanította. Katonai szolgálatát Gyulafehér­váron töltötte. 1888 nyarán bejárta az erdélyi havasokat. 1889-ben a tordai unitárius algimnázium seniora volt. Tagja volt az olvasókörnek és a korcsolyázó egyletnek.

Gyakornoki nevelőként Vásot, az Országos Siketnéma Intézetben helyezkedett el. Részt vett a budapesti unitárius templom felszente­lésén és szakvizsgát tett lélektanból és a siketnéma oktatás törté­nelméből. 1890-ben kezdte meg szakírói tevékenységét a Kalauz c. szak­lap hasábjain. A nyarat Orsováig tett dunai kirándulással és katonai szolgálatának folytatásával töltötte.

1902-ben "Koronás arany érdemkereszttel" tüntették ki. 1905-ben siketnéma óvodát létesített. Tagja volt a gyógypedagógiai országos szaktanácsnak, elnöke a siketnéma intézeti tanárok országos egyesüle­tének, igazgatója a Kaszinónak, elnöke a Magyar Védő Egyesületnek, munkatársa a Váci Hírlapnak és a Siketnéma Közlönynek.

Írt szakkönyveket, úti karcolatokat, néprajzi tárgyú ismertetése­ket és síkra szállt a magvar nyelv védelmében. Cikke jelent meg az Uni­tárius Közlönyben és az Unitárius Egyházban. Az Unitárius Irodalmi Társaság rendes tagjává választotta.

1915-ben, Borbély 25 éves szolgálatának elismeréséül nevére alapítványt létesítettek, megfestették arcképét és amikor 1925-ben nyugdíjba vonult megkapta a Signum Laudist. A váci siketnéma intézet előtt fölállították szobrát.

Borbély Vácon fejezte be életét. A maga fogalmazta gyászjelentés így foglalta össze életművét: "Egyfelől a kisded némáknak ajkát nyitogatta magyar szóra, másfelől pedig a rosszul beszelő nagy magyaroknak nyelvét igazgatta jóra."

Fölhasznált irodalom:

- : "A némák megszólaltatása." Ker. Magvető. 1913. 5. füzet.

- : "Borbély Sándor." Unitár. Értesítő - 1932. 20. sz.

Angyal József: "Emlékezés Borbély Sándorra." Gyógypedagógia. 1966. 9. sz.

Tordai Borbély Pál: "Tordai Eros Borbély Sándor életéből." Kézirat.