Abafáji Gyulai Pál  /   1550.k. - 1592. dec. l0. /

Az unitárius diplomata és történetíró Gyulai Pál,  Abafáján született, Szüleinek nevét nem ismerjük. Iskolai tanulmányait Ko­lozsvárt kezdte, majd Paduában és Bolognában folytatta.   Hazatérve Békés Gáspár titkáraként működött.  Békés külföldre távozásakor Gyu­lait a fejedelem bebörtönözte, majd szolgálatába fogadta.

Gyulai a lengyel királlyá választott Báthory István szolgála­tában részt vett a danczkai hadjáratban. 1577-ben lengyel nemességet kapott. Itthon a kancellária helyettes vezetojeként dolgozott. Leirta Báthorynak az orosz nagyfejedelem ellen folytatott háborúját, melyet a lengyel király történetirója Brutus is fölnasznált 1.István lengyel királyról irt munkájában.

Fo muve a váradi kapitánynak, Sibrik Györgynek irt latin nyelvu levele volt , melyben megfogalmazta az erdélyi fejedelemség XVI. századi politikájának és diplomáciájának alapveto kérdéseit.

E levélben Gyulai életprogramját írta meg és benne a siker alapjául a munkát említette. Szabó György szerint e levélben minden megtalálható, ami a XVI.sz.-i politikai irányvonalra volt jellemzo, A mun­ka, - folytatja Szabó - a szerzo politikai érettségére és tájékozottsáltára vall és gyakorlati tanácsai révén méltán sorolható a poli­tikai irodalom legkiválóbb hagyományai közé.

Az antitrinitárius Gyulai liberális vallási nézeteket vallott. Egyházának huséges támasza volt. Szerepe volt a jezsuiták Erdély­bol való kiüzésében 1588-ban .

A humanista muveltsége Gyulai kapcsolatot tartott fönt hasonló muveltségu lengyelországi és erdélyi kortársaival. A filozófia és az antik nyelvek tanulmányozása mellett orvosi képesítést is szer­zett. 1592-ben Báthori Zsigmond és Boldizsár viszálykodásának esett áldozatául.

Jellemzésére álljon itt az irodalomtörténet megitélése, E szerint Gyulai választékos beszédu, okos, muvelt és szorgalmas em­ber volt . Gárdonyi Albert szerénységét, szónoki képességét, modorát, feddhetetlen erkölcsét és a vallás iránti tiszteletét emelte ki. Benne a társadalom a muvelodés lelkes pártolóját vesztette el, Ha­lála után 15 évvel az országgyulés rehebilitálta.

Felhasznált irodalom:

Gárdonyi Albert: "Abafáji Gyulai Pál,”  Századok. l906.

Demkó Kálmán: "A Gyulai családról, "Turul,1910.

Makkai Sándor: "Erdély öröksége”.1941.

Szabó György: "Adalékok Abafáji Gyulai Pál életéhez” Irodalomtör­téneti Közlemények 1957.

Szabó György: "Abafáji Gyulai Pál.” Ker.Magv.1974.

Spielmann József:" A közjó szolgálatában."1977.