Abrugyi György  / 1600.k. - 1640. /

Abrugyi György  a Heltai-féle nyomdának volt vezetoje.

Neve után itélve, többen abrudbánya szülöttjének mondták. Mig Ka­nyaró és Jakab leirta, hogy Abrudbánya lakói az 156o-as évek második felétol az unitárius vallás hivei voltak, addig Demján István - téves szóbeli közlés alapján reformátusnak tartotta nyomdászunkat, ki elöbb bányász mesterséget folytatott, késöbb, pedig, mint Kolozsvár könyvnyom­tatója irodalmi tevékenységet is fejtett ki. Leforditotta Dávid király zsoltárait: zsoltárfordításáról csupán Demján tett emlitést, aki arról számolt be, hogy talált egy Abrugyi kezétol származó 1655-beli egybekötött graduált és zsoltárkönyvet, melynek másolójában Abrugyit

ismerte föl, és igy ot tartotta a zsoltár forditójának is. Azonban Kanyaró Ferenc rámutatott, hogy ez a Demján által Abrugyival  kapcsolatba hozott zsoltárforditás tulajdonképpen Thordai János munkája.

Jakab Elek tudósítása szerint Abrugyi Kolozsvárt nagy népszerüségnek örvendett.

l632-ben családot alapitott. Lakodalmára a városi tanácstól 50 cipót, l tag húst, 3 ezüst tallért és 18o pénzt kapott ajándékképpen.

A Pallas Nagy Lexikon neki tulajdonitotta Kolozsi Török István: " Az asszonyi nemének nemességérol" irt munkájának kinyomtatását, a Stoll-Tarnócz-Varga Régi Magyar Költök Tára pedig  az 1632-ben kiadott éne­keskönyvet és Rákosi András "Egy farizeus és egy publikánus imája" c. munkáját . Herepei János 1943-ban és 1971-ben kiadott tanulmányaiban megemlékezett Abrugyi könyvköto munkásságáról. Ebben Herepei két föl­fedezésére támaszkodott. Eloször Beszterce város 1654-ben elkezdett számadáskönyvére, amelyen a könyvköto neveként Abrugyi olvasható, igaz, hogy keresztneve tévesen, Mihálynak van irva. A második egy kéziratos zsoltárkönyv volt, amelynek bejegyzése szerint bekötoje Abrugyi György nyomdász volt . Ezek alapján Herepei Abrugyit a névszerint ismert legrégibb kolozsvári könyvkötonek mondta, aki ilyen irányú tevékenységét 1634-ben kezdte el.

A Pallas Nagy Lexikon tudósitása szerint Abrugyi 1640-ben fejezte be életét.

Felhasznált irodalom:

Jakab Elek: "Kolozsvár története. "  1888.

- "Pallas Nagy Lexikon. "  1892 .

Demján István: " Abrugyi György. „ Magyar Könyvszemle 1902.

Kanyaró Ferenc : "Abrugyi György könyvnyomtatónk zsoltárfordító-e ?" Ker.Magveto 1908.

Herepei János: "Abrugyi György kolozsvári könyvköto " Erdélyi Múzeum.1943.

Stoll-Tarnócz-Varga: "Régi Magyar Költok Tára XVII.sz. Az unitáriusok költeszete.l967.

Herepei János : " A Heltai nyomda sorsa. " Adattár a XVII.sz.-i szellemi mozgalmaink történetéhez. 1971.