Arany Tamás  (1510  k. - 1561 u.)

Klaniczay Tibor arról tett említést, hogy Magyarországon már Dávid .Ferenc elott hirdették a szentháromság-tagadó gondolatokat és ezeknek hirdetoje és terjesztoje Arany Tamás volt.  Életérol nem sokat tudunk. Szász János föltételezése szerint család ja a biharmegyei Köröspeterdrol származott.  Hitbeli fölfogá­sa alapján járt Felsoolaszországban és Meliusz szerint prédikátor illetve tanító volt. Ugyancsak szász János említette föl, hogy a ma­gyarországi legelso unitárius eszmék felbukkanása nem volt névhez kötött. Az, hogy 1545-ben az erdodi zsinat cikkei kihangsúlyozták a szentháromság hitének fontosságát és kárhoztatták azokat, akik mást hittek, - arra engedett következtetni, hogy a szentháromság-ellenes nézet ekkor már nem volt ismeretlen, csupán terjesztoinek ne­ve maradt az ismeretlenség homályában , Arany Tamás nevének föntma­radása annak volt köszönheto, hogy a debreceni kálvinista püspök, Méliusz, vitára kényszeritette, tanainak visszavonására bírta és en­nek eseményét könyvben is megörökitette.

Horváth János irodalomtörténész Arany Tamást köröspeterdi pap­nak mondta, akire Felsoolaszországban végzett tanulmányútja alkal­mával ragadd az antitrinitarizmusnak az a korai radikális változa­ta, amely az 1550-es velencei zsinat alkalmával kezdett szervezked­ni. Szász János azt is bizonyította, hogy Arany jó ismeroje volt a korabeli radikális teológiának és személy szerint o volt az, aki e­löszor lépett föl Magyarországon tételes antitrinitárius eszmékkel. Ismerte Stancaro fölfogását ,tisztában volt a forradalmi vallási koncepcióval és állást foglalt a korabeli szociális problémákkal kapcsolatban is teológiai álláspontját nem saját ,hanem az ellene irt könyv alapján ismerhettük meg, a könyvet és annak eloszavát a kassai lelki­pásztor, Huszár Gál irta /1562/  Enyingi Török Jánosnak és Ferencnek ajánlva .

                Huszár alapján Arany tagadta az Atya és a Fiu egylényeguségét és a szentlelket az Atya szeretet ének mondt a, Szembehelyezkedett az eredendo bún ortodox pesszimizmusával. A földi javakat az ördög­gel azonosította és tagadta a testtol független lélek létezését. Nézetei miatt- Horváth szerint- nem tudni, hogy kinek a kezde­ményezésére Arany és Mélius között 1561 oszén, november végétol -megszakításokkal - december közepéig hitvita folyt le .Debrecen­ben, amely Arany Tamás visszavonó és a jövore nézve huséget fogadó nyilatkozatával zárult. E nyilatkozat aláírói között szerepelt Mélius, Szegedi Gergely és Huszár Gál neve mellett  Török János debreceni fobírónak és még néhány világi urnak az aláírása is, mintegy bizonyságul, hogy Arany Tamás nem önkéntes meggyozodés, hanem a feudális hatalom nyomására vonta vissza tanait, Szász János és 's4rbély István kétségbevonták, hogy Arany a reversalis  levél u­tán valóban föl is számolta azokat a gondolatokat, amelyek a hitvita tárgyát képezték. Ezt azzal támasztották alá, hogy bár a hitvita 1561 december 13-án a reversalis levéllel lezárult, Mélius - mégis szükségét érezte- két évvel késobb- 1562-ben azt könyv alakban és magyar nyelven kiadatni, azaz az ország nyilvánossága elött is cáfolni az aranytamási nézeteket. Borbély és Kanyaró szerint Arany késöbb az erosebb erdélyi antitrinitárius mozgalomhoz csatlakozott,  

Ezért Méliusnak meg kellett elégednie azzal, hogy Aranyt, mint a tanviták közül a  sátán álnoksága által elcsalt férfiút szidalmazza. 

            Ugyancsak Kanyaró Ferenc, Arany kudarcáról szólva három tényezot emelt  ki, A kudarc eloször azért következett bemert hiányzott az eszmei elokészités, Másodszor, mert Arany nem mellozte a vakmero túlzásokat    és harmadszor, mert egyedül szállt szembe egy jól felkészült papi  gyülekezett el .  Arany Tamással kapcsolatban föl kell említeni az anabaptisták­hoz való visztanyát.  Révész Imre az anabaptizmust és az antitrinitárizmust azono­sította és Aranyt rajongó radikális, sot forradalmi anabaptistának  mandta. Igaz, Botár is megemlitette, hogy Aranynál található az 1550 évi velencei zsinat anabaptistáitól származott radikális antitrinitárius-tan, de ez nem indok, sem jogcím arra, hogy Arany Tamást ana­baptistának minosítsék. Koványi fölemlitette, hogy Arany egyetlen szót sem ejtett a gyermekkeresztség ellen.. Ebböl az következik,hogy Arany nem volt anabaptista. Révész - írta Zoványi - e hallgatásból vonta le azt a következtetést , miszerint Arany anabaptista volt, csakhogy félt ezzel is eloállni, Arany azonban nem az olasz anabap­tizmusnak, hanem annak a humanista vallásosságnak volt az elso magyarországi képviseloje, amelynek gyökérszálai Olaszországból e­redtek. gondolatai és eszméi - mondta Szász - bár olaszországi ere­detüek voltak, de mint egyetemes emberi gondolat, jól beleilleszke­dett Magyarország akkori szellemi mozgalmai közé.

      Befejezésül álljon itt  Szász megállapitása, mi szerint hatal­mas és tárgyilagos tanulmányt érdemelne ez a rendkívüli eredeti gon­dolkozó, aki radikálizmusával sokban megelozte Dávid Ferencet és aki­nek gondolatkörét csak az 1570-es évek kolozsvári szabadelvu köre érte el és haladta túl.

Felhasznált irodalom:

Kanyaró Ferenc: "Az unitáriusok Magyarországon a XVI. és XVII. Sz.- ban.'"Ker. Magveto.l888.  4. füz.

Borbély Istvá: Unitárius polemikusok Magyarországon a XV I, és XVII. sz.-ban.19o9. 4. füzet,

Zoványi Jeno:" Uj egyháztörténetirás. Ker.Magveto. l94o. l-füzet,

Révész Imre: " Debrecen lelki váltsága. "1944:

Horváth János: "A reformáció jegyében."1957,'

Botár Imre : Az unitáriusok viszonya az anabaptistákhoz„  Unitár. Élet l958. 2.sz,

Szász János: "Köröspeterdi Arany Tamás."Unitár,Élet.1961, dec.

Klaniczay  Tibor: "A magyar irodalom története 16oo-ig. "1964.

Szász János:" 400 esztendovel ezelott,"  Unitár. Élet, 1968,juni-júli,