Árkosi Gelei Benedek /  1615 - 1661. /

A XVII . sz. nagy unitáriusainak sorába tartozik Árkosi Gelei Benedek.

Az életével foglalkozó irodalomból tudott, hogy 1615-ben szilletett Ár­koson. Nagy János szerint iskolai tanulmányait Hidvégen, a Mikó Fegyenc létesítette iskolában kezdte, majd a kolozsvári iskolában folytatta, ahol 1633-35-ig tanult. A következo évben a kolozsvári iskola tanárnak alkalmazta. Balázs Gábor jeles szónoknak tartotta, aki több erdélyi Foúr temetésén szerepelt.

1636 szeptemberétol a paduai egyetemen tanult, orvostudományt, bölcsészetet és zsidó nyelvet. Tanulmányaiban szépen haladt elore s ezzel tekintélye is nott tanulótársai szemében.

Gál Kelemen fölemlitette, hogy Ákosi Gelei Benedek az egyetem részére több könyvet ajéndékozott. A paduai székesegyházhan nagyhatású eloadást tartott s ez nyomtatásban is megjelent . 1640-ben egyike volt a két procuratornak.  Érdemeit az év végén emléktáblán örökítették meg.

1642-ben a leydeni egyetemen teológiát tanult. 1645-ben tért vissza

Kolozsvárra. Hazatéro utján elfogták, bebörtönözték. De, hogy mi volt az

ellene fölhozott vád és hogy a börtönbol hogyan szabadta t ki , azt a vele

foglalkozó irodalom nem tudja.

Alig fél év mulva kiszabadulása után ismét bebörtönözték Linzben.

Innen, a császárhoz irt folyamodványaiból tudott, hogy egy bizonyos Wolzoger Kristóf András ügyeinek intézéséért zárták börtönbe. Ugyanis nem  közölték vele a birodalomból való számüzettetését. Miután irásba adta, hogy a Birodalom területéré többet nem tér vissza, szabadon engedték. A­hogy Uzoni irta egyháztörténetében, fogsága idején "mennyit türt, szenvedett és verejtékezett, azt talán o maga sem tudná igazán leírni".

Balás Gábor szerint, mint a kolozsvári iskola tanára, életét diák­jai nevelésére szentelte, de eredményesen gyakorolt orvosi tevékenységet is.

Imádságos könyvét nagyjelentöségü és nagyhatású munkaként értékelte Kanyaró Feren, Boros György és Stoll Béla.

Kanyaró az imádságos könyvben Heltai beosztását és Pázmány szép magyar­ságát fedezte föl. Kanyaró azt irta, hogy Árkosira heltai puritán lelkü­lette hatott. Az áhítatot nem a szavak dagályos pompájában, hanem az iga­zi érzésben jutatta kifejezésre. Ez történt abban a korban, amikor az ortodox  fejedelmek fef- és jószágvesztés terhe alatt tiltották Dávid korabeli tiszta unitárizmusának terjesztését,- amikor az unitáriusokat kiszoritották a közhivatalokból és az unitárius munkák kiadásához szükséges volt az ortodox világi hatóságok jóváhagyása. Természetes, hogy Árkosi Gelei hivatkozott a valásszabadságra.  Imáival  azt a célt kivánta

elérni, hogy az igaz vallás megmutatásával még az ellenfeleket is az üdvösség utjára vezesse.  Amint Boros György írta , imádságos könyve üdito harmat gyanánt hatott Rákoczi alatt a szombatosság címén és ürügye a­latt sanyargatott lelkekre.  Az imakönyv tudományosan megalapozott bibliai elmélkedéseivel és egész hétre és több alkalomra irt imádságaival

évtizedeken keresztül táplálta a papok, a tanítók és az ifjak lelkét. Az imádságos könyvet 1

1733-ben a Fötanács elrendelte általános használatra s elöirta, hogy minden pap, mester és papnak készülo ifjúnak legyen tulajdonában egy-egy másolati. példány.  A gyakorlati unitárius vallásos világnézetet és teológiát tükrözo munka meglehetosen hosszú éltü volt.  Gulyás Pál fölemlitette, hogy a "könyvnek híven utánzó példányát a székelykeresztúri, a kolozsvári  unitárius gimnázium, valamint az Erdé­lyi Múzeum örzi" Kátéjának 1799-ik évben kiszült másolata ugyancsak a kolozsvári unitárius kollégium könyvtárában található. Veress Endre ki­lenc latin és egy olasz nyelven Paduában irt levetét adta közre.

Árkosi Gelei Benedek 1661-ben a pestisnek esett áldozatul. Sírköve még 1988-ban megtalálható volt a kolozsvári házsongárdi temetoben. Herepei János a temeto régi sirköveirol irt hatalmas munkájában az unitárius tanárról a filozófia és az orvostudomány magisterérol emlékezik meg Kenyeres Ágnes a nagyváradi forrásvizekröl irt munkáját méltatta. Aranyosrákosi Székely Sándor egyháztörténete szerint nagy tudásáért korában csudának tartották.

Fölhasznált irodalom:

Aranyosrákosi Székel Sándor: "Az unitaria vallás történetei Erdélyben."   1839,

Nagy János: "Hidvégi. Mikó Ferenc életrajza."Ker.Magveto. X.

Boros György: " Szertartások és vallási szokások az unitárius egyházban." Ker.Magv.1933.

Gál Kelemen:"A kolozsvári unitárius kollégim története."1935.

Gulyás Pál: "Magyar írok élete és munkái . "1939.

Stoll Béla:" A magyar kéziratos énekeskönyvek..." 1963.

Kenyeres Ágnes : "Magyar életrajzi lexikon. "1967.

Herepei János : "A házsongárdi temeto régi sírkövei . "1938.

Balázs Gábor: "A székely müvelodés évszázadai” 1988.