Varga Béla Tordán született, ahol apja az unitárius iskola igazgatója volt. Kolozsvárt érettségizett, majd az Egyetem bölcsészkarán magyar, latin, görög szakos tanári oklevelet szerzett. Bölcsészdoktori diplomát filozófia, - pedagógia és esztétika tárgykörből nyert. 1910-ben állami ösztöndíjjal Németországban és Angliában tanult. A kolozsvári unitárius kollégiumban 1912-től tanított, de tanított a ref. tanárképzőben és a marianumban is.
Varga egyetemi magántanári képesítést 1915-ben szerzett a logika és a logika története tárgykörből. 1926-tól a teológián tanított. Pappá szentelték és az oxfordi és a manchesteri teológián képezte magát tovább. Meghívást kapott a szegedi egyetemre is, de ezt nem fogadta el. 1928-tól főjegyző és a Dávid Ferenc Egylet elnöke volt. 1938-tól az egyház püspöke volt. 1929-ben a filozófiai irodalom terén végzett munkásságáért a M.T. Akadémia külső tagjává választotta.
1917-ben házasságot kötöd Márk Benkével.
Vargát szoros barátság fűzte a szabadelvű német tudóshoz, Otto Rudolfhoz.
Mint teológus, a szabadelvű kereszténységnek volt híve. Szeme előtt a tiszta és probléma mentes vallásosság eszméje lebegett. Nézete szerint a vallást cselekedni kell.
Mint filozófus, magán viselte a kor kiemelkedő bölcsészeinek hatását. Filozófiájának alapja a lételmélet volt.
Politikája az erdélyi magyarság akkori hivatalos vezetőinek a közszellemben való elfogadtatására irányult.
Varga az irodalomban tanulmányaival, egyházi beszédeivel és önálló munkáival vett részt. Az egyetemes magyar szellemi élet egyik legérdemesebb munkásaként nem a zajos sikernek és a látványosságnak, hanem a belső elmélyülésnek, az igazság kutatásának és az odaadó buzgóságnak volt híve. Munkáiban belső tartalomra, rendszerre és világosságra törekedett. Elmélete a valóságot tükrözte. Ő volt az egyetlen olyan, két világháború közötti hazai magyar bölcselő, akinek munkáiból válogatás jelent meg napjainkban is.
Varga Béla Kolozsvárt halálozott el. A házsongárdi temetőben helyezték örök nyugalomra. Terméskő alapzaton levő márványtáblája neve mellet ez a fölírás olvasható: "A nem láthatók örökké valók.
Fölhasznált irodalom:
Márki Sándor: "A kolozsvári m.kir. Ferencz József Tudományegyetem története 1872-1922-ig" 1922.
Járosi Andor: "Varga Béla." Pásztortűz. 1938.
- : "Varga Béla dr. emlékére." Erdélyi Szemle. 1942.
Mikó Imre: "Akik előttem jártak." 1976.
Ruffy Péter: "Vlágaim." 1979.
Balogh Edgárd: "Erdélyi magyar irodalmi lexikon." 1981.