" Ha nem törvényed gyönyörködtetne, elpusztulnék nyomorúságomban." Zsolt.
119,92
" Ha pedig a só megízetlenül mivel lehetne ízét visszaadni ? " Mt. 5,13
" Ha pedig a kenyér első zsengéje szent, a tészta is az, és ha a gyökér
szent , az ágak is azok." Róm.11,16
A kérdések előtt botladozó ember számára sok választ kínálnak. Ezek a
válaszok sokszor "tálcán" kecsegtetik magukat. A válaszoknak sokszor
erőszakos reklámja van, csillogó-villogó fényjátékok, csábító illatok,
hangoskodó rábeszélés. A válaszok ott vannak kézzel érinthető közelségükben
s már-már be is gyömöszölnék a szánkba, belekalapálnák a fülünkbe,
beleszorítanák a kezünkbe. A válaszok dübörögnek mellettünk annyira
erőszakosan, hogy már mindjárt el is felejtsük mi volt a kérdés, mert a
kérdés mindjárt lényegtelenné válik a nagy válasz-adásban, mert szinte
mindegy mi is a kérdés, mert a válaszok már " készen állanak" akármit is
kérdeznénk. ( " Ha igen a válasz mi a kérdés ? - Rev. Kimm Beach unitárius
univerzalista lelkész kérdésfelvetése köszön vissza ránk. - csakhogy
legtöbbször a kérés nem így tevőik fel, hanem fordítva: a válasz az nem,
bármit is kérdeznél ...
Életünket úgy lengik be, úgy fonják körül az "előre gyártott válaszok" ,
hogy az már valósággal fáj. Szinte nem is lehet már úgy kérdezni, hogy ne
kapnánk eligazító választ. Mintha mindennel tökéletesen tisztába lennénk.
Minden magától értetődő és aki nem "használja" a válaszokat az magára
vessen, az ne csodálkozzon ha lemarad a "gyönyörködésről", a "só és a kenyér
, a termő ágak gyümölcseinek az ízéről". Szóval, mintha a só íze nem hosszú
folyamat eredménye lenne, mintha a kenyér morzsája a kovásza nélkül is
lehetnek, mintha a termő ágak gyümölcsei a fa gyökere nélkül is ott csüngne
az ág végén. Mintha mindenre kész válaszok lennének és ezeket a válaszokat
gondolkodás és megértés nélkül kellene követnünk, mintha nem lenne
szükségünk időre, hitre, lélekre. Mintha gondolkodás , érzések nélküli a
megfelelésekre mindig "rendelés-szerűen" készen álló gyökértelen fának
metalizált ágán inox-gyümölcsök lennénk, amelyek nem rozsdáznak,
"mesterséges emberek."
Pedig az isteni törvény a gyökér, a kovász, a só íze nélkül - csak a
nyomorúság , a hasznavehetetlenség , gyümölcstelen száraz terméketlen lenne
minden. Ez nem kész válasz amit el kell feltétlenül hinni - egy egy olyan
kérdésfelvetés ami gondolkodásra igyekszik hangolni egy héttel pünkösd
vasárnapja előtt a gondolkodó érző lelkű embert, aki a gyümölcs ízében nem
felejti el a gyökér hajszálereinek a tápláló nedűjét sem, akinek nem mindegy
hogy van e a sónak íze, aki az isteni törvények állandó keresői és
megtalálói. Ez általteljesedik ki a lélek és árad szét a Lélek, érik egy
akarattá a nyelv a kettős tüzes nyelvek és harsonák meglátására és
meghallására. Ámen