” A prédikáció azt jelenti, hogy ismered a közösséget, akihez beszélsz és a építed a közösség tagjai közötti kapcsolatot.”  Rev. Sofia Betancour

Miért kellene mindennek a jelentését ismerni ? Vagyis más kérdésfelvetés szerint: azok a dolgok amelyeknek jelentését nem ismerjük, azokkal semmit sem tudunk kezdeni ? Lehet-e egyáltalán a használt dolgainkat jelentését ismerni ?  Nyilvánvaló, hogy ismernünk kell azon dolgainkat, amelyeket valamilyen szinten eszközként használunk, hiszen a jelentésük ismerete nélkül nem tudnánk használni. Ezek után kérdés marad ,ha ismerjük eszköz-jellegű dolgaink jelentését, ez önmagában az eszköz használatát is jelenti ? Nyilvánvaló, hogy nem.  Mindezek ellenére mégis fontos ismerni a jelentését azon dolgainknak, amelyeket valami alapján eszközként állanak rendelkezésünkre, még ha nem is tudnánk használni eszközként. Ez nem öncélú fáradozás, hanem a lehetőségekhez való alkalmazkodás képessége.

Sofia lelkész  megállapítását így kezdi: ” A prédikáció azt jelenti…” Vagyis a prédikációnak a jelentését határozza meg. A prédikáció jelentését adja az értelmezésében, ahogy ő érti a prédikáció jelentését. Az előbb azt kérdeztem, miért szükséges ismerni a jelentését mindennek? Az ismeret elsajátításának a szükséges voltát a prédikáció jelentésében keresi. Más szóval arra keresi a választ, hogy mit jelent a “prédikáció”. Nos ha a mindenségbe bele tartozik a prédikáció is, akkor a kérdést így tehetjük fel: miért kellene ismerni a prédikáció jelentését? A kérdés önmagában érdektelenséget is jelenthet, de talán kíváncsiságot is. A prédikáció jelentésének ismerete nélkül  értelmezhetetlen lenne a prédikáció? A prédikáció jelentésének hiányában sem művelni, sem mű-élvezni nem lehet azt amiről azt állítjuk, hogy prédikáció? Ha meg ismerőssé válna a jelentése annak ami prédikáció, akkor eszközzé nemesülhet, vagy süllyedhet az amiről azt állítjuk, hogy prédikáció? De ha ismernénk is pontosan ezt az eszközt ami a prédikáció lenne, még ennek művelése nem szavatolt.

Sofia lelkésznő állítja, hogy a prédikáció jelentéséhez hozza tapad valami abból, ami valamiféle ismeretről szól. Tehát a prédikáció jelentésének megértéséhez valamiféle  ismeretre van szükség. Ez lehet több irányú is nyilvánvaló, de a lelkésznő mindezekből egyet választ ki , egyet emel ki : ismerni azt a közösséget, akihez beszélek. Tehát ismeretlen embereknek nem lehet  a prédikáció eszközjellegét megérteni, felfogni és művelni sem azt amire azt állítjuk hogy prédikáció anélkül hogy ne ismernénk azokat akikkel szemben ” elműveljük” a prédikációt magát, vagyis akikhez prédikálunk .  Ezért állítja Betancourt, hogy a lelkész az új gyülekezetében két évig csak hallgassa a közösség hangját, vagyis ismerje meg azt a közösséget akiknek prédikál.  Megállapítása szerint a prédikáció ” act of welcome” , a befogadásnak, a köszöntésnek, a vendéglátásnak  a szívélyes fogadtatás  cselekedete, művészete.

Amennyiben a prédikáció művészet, annyiban építő jellegű tevékenység. Az építő jellege pedig ott nyilvánul meg , abban a közösségben amelynek ismerete nélkül éppen a prédikáció létjogosultságát kérdőjelezi meg. Tehát a prédikáció előfeltétele a közösség ismerete és követelménye, vagyis szükségszerűsége annak ami prédikáció az építő tevékenység. Ez az építés  pedig a közösség tagjai közötti kapcsolatra utal. Röviden: a prédikáció a közösségnek  és a közösségért szól. A közösség tagjai közötti kapcsolat építése  a prédikáció.

A prédikáció jellegnél fogva a közösségépítést célozza meg. Közösségépítés nélkül nem beszélhetünk prédikációról. Ehhez ismerni kell a közösség tagjait és azt az üzenetet ami a közösség tagjai közötti kapcsolatot építi.

Ki az akinek szüksége van a prédikációra: akinek közösség iránti vágya leküzdhetetlen.  Aki építeni akarja a kapcsolatot a közösség más tagjaival akikhez ő maga is tartozik. Ez a közösség abban mutatkozik meg,  hogy  felismeri életében  az Istent, Akihez elvezeti a prédikáció. Isten ismerete révén pedig növekedik nemcsak az ismeret, de a tudás is annak a közösségnek a tagjává maradni vagy lenni, ahol a kapcsolat jelentőségének a felismerését nem kell különösebben magyarázni .  A nagy kérdést többször is feltehetjük - mennyiben tagja annak a közösségnek az aki a prédikációt ” végzi” . Milyen ez a közösség, milyen céljai, eszközei , milyen tervei  vannak és ezért hogy tud összefogni, hogy álmai valóra váljanak ?

Isten áldja meg a prédikáció hallgatóját és művelőjét egyaránt, hogy épüljön a közösség tagjai közötti kapcsolat! Ámen