” Másnap, amikor az ünnepre érkező nagy sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön …” J12,12

” … és ezzel a kéréssel fordultak hozzá: Uram, Jézust szeretnénk látni.” Jn.12,21

A sokaság ünnepre készül. Azt hogy mi az a sokaság , azt talán értjük - de mit jelent azt ,hogy ünnep ? Más szóval a sokaság tud-e igazán ünnepelni, vagyis lehet-e a sokaság és ünnep közt összefüggést találni ? A sokaságban nem ismerik egymást az emberek. A sokaságban el lehet rejtőzni, a sokaságban arctalan , hangtalan , ismeretlen az ember. Ahhoz, hogy ünnepelni tudjon az ember a sokaságból ki kell válnia, illetve meg kell találnia azt a lelki közösséget, ahol ünnepelhet, ahol megoszthatja a csendet és a szavakat társaival. Ha tehát ünnepre szomjas a lélek, el kell indulnia és meg kell érkeznie önmagához és társaihoz - de felfele is kell tekintsen, ahonnan a fény árad szét, különben könnyen eltévedhet.

Ahhoz, hogy ünnepelni tudjon az ember valami többre van szüksége, minthogy csupán a sokaságnak legyen a része. Az ünneplő embernek arca, hangja, lelke van. Az ünnephez szükség van a társra. Az ünnepet nem lehet megvásárolni , nem lehet eladni. Az ünnep a lélek megtisztulása. Ünnep nélkül kialszik a lélekben a világosságot tápláló fény. Ünnep a lét megtapasztalása, ünnep a Teremtő erő szellemével való találkozás. Amint sem a létet sem a teremtő  erőt nem lehet arctalan tömegben, sokaságban magunkba szívni,megtapasztalni, úgy csendre, imádságra, templomra van szüksége annak, aki ünnepelni akar.

Mi teszi az ünnepet ünnepé?  Csupán az, hogy a sokaság templomba megy közösségre szomjazó vággyal. Nem lehet örökösen “bújócskázni” sem önmagunk, sem társaink elől - mert ünneptelenül megvakulhat a lélek.  A vak lélek pedig az áldás hangjai nélkül könnyen a kísértés , vagy a gonosz útvesztőjébe juthat. A lélek, ha netán vak is lenne, de megmaradt mégis valami csodát alkotó képessége : a hallás. Ha megmaradt valami a hallás képességéből, akkor még nincs veszve minden,hiszen a hit hallásból van s ha “odafülelünk” a hit meghallására, akkor még nincs minden elveszve.

A sokaság meghallotta, hogy Jézus Jeruzsálembe jön. A sokaság megtudta tehát, hogy valaki közéjük érkezett ünnepelni, valaki akinek neve van, akit úgy hívnak, hogy Jézus. A ” sokaság”  meghallotta, hogy valaki aki szintén ünnepelni jön, az éppen Jézus. Nem csak egy ember a sok közül, nem egy valaki egy ismeretlen az arctalan tömegből, hanem egy ember, akinek neve van, egy ember  akit név szerint ismert a sokaság.  Talán a sokaságból is sok embert ismert ez az ember, akit Jézusnak hívtak, különben, miért jött volna ünnepelni oda, ahol senkit sem ismer ? Ismeretlen emberekkel,  tudnál ünnepelni testvérem ? Ha meg te lennél ismeretlen valaki számára mit tennél, hogy társadnak is ünnepe legyen ? Az ünnep titka az ismerkedés is, nemde, hogy ismerd akivel ünnepelni kívánsz. Ismerd név szerint és ismerjen ő is téged, de még  valami többre is van szükség ahhoz, hogy ünnepelni lehessen. Ez a “többlet”, az amire a figyelmet épp Virágvasárnap hívja fel. Erről a többletről szól az ünnep. Amikor nem csak név szerint ismered azt akivel ünnepelni készülsz, de úgy ismered meg mint Isten teremtményét a társad, mint testvért, hogy ünnep legyen, hogy tiszta lehess, hogy el ne tévedj a kísértések sötét huzatában.

Jézusról nem tudósított sem rádió, sem újság, sem világháló, hogy Jeruzsálembe érkezik. Mégis tudta a “sokaság” hogy ott lesz ő is az ünnepen. A sokaságsén  tudomására jött, meghallotta, hogy jön Jézus. A sokaság tagjai nem ismerték egymást , de mind tudtak Jézusról, s talán többen személyesen ismerték.  A sokaságot egy dolog kötötte össze: habár egymást nem ismerték, de külön külön mind ismerték Jézust, legalább mind hallották, hogy jön ő is az ünnepre. Egy ember, akinek a sokaságban arca van, neve van - akinek ismerték jó cselekedeteit. A jó cselekedeteiről ismerte a sokaság Jézust. Hiszen ahogy meghallották érkezését pálmaágakkal fogadták és örömmel énekelték körül, hozsannával.  Egy ember, akinek neve, arca van, egy embert, akit a jó cselekedeteiről ismernek meg - egy ember akinek érkezésének sokan örvendenek. Egy ember - az evangéliumi történetben - akinek Jézus a neve, s akit a sokaság követ. Milyen szép és megható történet: örvendenek egy ember érkezésének !

A sokaságban volt néhány görög is, akik ismerték Jézus baráti köréből Fülöpöt.  Tőle kérdezték, hogy hol találkozhatnának Jézussal, mert szeretnék látni őt. Mi a Jézus-keresés titka ? Miért akarja - aki akarja - látni Jézust ? Tud-e igazán örvendeni érkezésének, tud-e örvendeni a sokaság örömével ? Talán megszeretnék tudni, hogy legközelebb mit kell tennie azért, hogy őt is pálmaágakkal várják, hogy az ő érkezésének örvendjenek ?

Tudsz-e testvérem pálmaágakat szórni az ember lábai elé, akinek érkezésén sokan örvendeznek? Jézus “sikerének” egyetlen titka - az ember és Isten szeretetét hitelesen tudta megélni.  Jézus - a sokaságból egy arc, egy hang, egy felismerhető ember , akinek neve van és akit sokan ismernek. Ez az ismeretség baráti öröm volt. Nemde örvendsz te is testvérem, ha rég nem látott kedves ismerőssel találkozol - lehet hogy épp egy csokor virággal mész köszöntésére. Pálmaágakkal. És mi történik, akkor ha látod kedves ismerősöd érkezésének többen épp úgy örvendeznek, mint te magad ? Ne rejtőzz el a sokaságban - add át csokor virágod akinek szántad! Azt a virágot csak tőled kaphatja, azt csak te adhatod át neki.

Virágvasárnap - a Jézust látni kívánó emberek ünnepe. Jézus - az ünnep oka és célja - a hiteles ember, akinek neve van és e név nem más mint emberi létének azon megismételhetetlen jegye, annak az embernek, aki egyszeri és megismételhetetlen , halandó ,  Isten-, és ember közelségéről és szolgálatáról lehet felismerni. Jézus - a szabadító , a megváltó, aki nagypénteken kereszthalált halt, de halála után húsvét következett. Jézus - lelki, szellemi - híd ember és ember , ember és Isten között.  Híd, mint szűk de életre vezető út, igazság és élet  - Jézus.

A látás a fény szentségének az áldása, ajándéka. Látás  - a világosság kiteljesedésének az értelme és értéke. Látás - a lét megművelésének a termése. Látás - az ember felismerésének a lehetősége.

A Jézust  látni kívánó emberek vágya, kívánsága vezet el az ünnephez. Szeretném ha megszületne a sok vágy mellett ez a kívánság is bennünk , hogy Jézust lássuk meg és ünnepünk legyen. Ámen