Az ünneptelen ünnep

Tegnap volt áldozócsütörtök. Piros betűs ünnep falinaptárunk szerint. Valami különlegesre várunk ilyenkor. Valami felemelőre, mint minden egyes piros betűs ünnep alkalmával. Zsoltárra, harangszóra, foszló kalácsra, virágra, ajándékra, illatos kölnire, búzakoszorúra hiába várunk, ezen a hétköznapi ünnepnapon nem lelünk.

Néhány messzeségbe tűnő emlék dereng még erről a napról, úgy ötven évvel ezelőtti történetek, amikor konfirmáló ifjak éneke töltötte be a virággal és zöld ágakkal díszített templomokat. De ma már semmi sincs ebből a fennkölt ünneplésből.

A szentpéteri templomban is csak hat felnőtt kereste a lelki békét ezen a napon. Meg kellene már szoknom, hisz tizennyolc éve így vagyunk áldozócsütörtökkel.

De én nem akarom elfogadni azt, hogy unitárius híveink számára súlytalan ünnep áldozócsütörtök. Nem akarom elfogadni azt, hogy unitáriusainkat nem érdekli a tanítványok öntudatra ébredése, a nagy pillanat, amikor eldöntik, hogy nekik emlékezni kell a mesterre, a názáreti Jézusra, amikor eldöntik, hogy a pünkösdi ünnep alkalmával hirdetni fogják a jézusi evangéliumot.

Öntudat, identitás, hit, milyen erős kifejezések, milyen fontos szavak életünkben. Persze különbözik ez az ünnepmagyarázás a többi keresztény felekezet magyarázatától, hisz ők egyöntetűen hirdetik Jézus mennybemenetelét. Nem tudom, hogy hogyan hiszik ezt, valóságos mennybemenetelre gondolnak-e, avagy képletesen hiszik-e, nem ismerem erre vonatkozó magyarázatukat. A lényeg benne gondolom az, hogy hitük szerint Jézus visszament az Atyához és onnan ítél eleveneket és holtakat, ahogy a hitvallásukban hirdetik.

Én csak azt tudom, hogy nekem is tetszik a földtől való elrugaszkodás ötlete, sőt sokszor érzem a vágyat, hogy kiszakadjak ebből a sokszor földhözragadt mindennapi életből. Szeretném látni embertársaimat is, mosolygó arccal felemelkedni a korlátokkal és akadályokkal telített földről és a szeretet kiáradásával betölteni a világot.

De ennél még inkább szeretném a tiszta öntudatú életet tapasztalni. Szeretném magam számára is újra és újra megfogalmazni küldetésemet, hivatásomat. Szeretném, ha legalább áldozócsütörtökön átélhetném a tanítványok bátor vállalását, és én is megkapnám azt a lelki erőt, amivel félelem nélkül hirdethetném az evangéliumot: Isten szeretetét a világ iránt, és az ember jóra való képességét minden kísértések ellenére.

A tegnap a szentpéteri hat felnőtt mellé behívtam a huszonkét óvódást és a hét kisiskolást a templomba. Hála Istennek, olyan tanítók vannak, akik hittel és szeretettel is nevelnek, tehát nekik nem kell külön előadás arról, hogy a kisgyermeknek jól jön egy gyermek-istentisztelet áldozócsütörtökön. Gyermekimádságokat mondtunk, elmeséltem a tékozló fiú történetét, és beszélgettünk arról, hogy ők szoktak-e szomorúságot okozni szüleiknek, és tudnak-e bocsánatot kérni, jól esik-e otthon szeretetben újra együtt lenni. Szívhez szóló bekiabálások, vallomások, néhány nem tudom és néhány talán, de jól elbeszélgettünk. Mi a tékozló fiú meséjének tanulsága?

Összegeztünk: amikor szembenézel a disznóval a vályúban, ne ijedj meg, hisz ő csak egy malac. A moslékot megkóstolhatod, mert így könnyebben rájössz arra, hogy anyukád milyen finomakat főz, még akkor is, ha te csak turkálsz az ételben. Ha megbántod szüleidet, kérj bocsánatot. Ha nem akarsz bocsánatot kérni, küldd a testvéredet szüleidhez. Az örökség nem arra való, hogy elpazarold, hanem hogy te is hozzáadj valamit. A szüleidben bízzál, mert ők szeretnek, és pont azért fognak megbocsátani, mert szeretnek. A legnagyobb erő a szeretet.

Az is igaz, hogy amikor már azt hittem, hogy mindent érthetően átadtam áldozócsütörtökről a gyermekeknek, az egyik megkérdezte, hogy: akkor most áldoztuk fel Jézust, ezen a csütörtökön? - de erre csak annyit tudtam válaszolni, hogy felfogás kérdése, és mondjuk el a szívünk tisztaságáért szóló imádságot: Édes jó Istenünk, tartsd tisztán szívünket, hogy meglássunk minden szépben, jóban téged. Minden szép, minden jó, tehozzád vezessen, gyermeki szívünk mind inkább szeressen. Ámen.

Hát így volt.

Székely Kinga Réka

Forrás:  http://www.unitarius.org/data/eue/show.aspx?docid=6422