Az élet értékei!?

�Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három: ezek között pedig legnagyobb a szeretet�.  1Kor 13,13

�A filozófia professzor azzal kezdte az előadását, hogy egy befőttes üveget megtöltött öklömnyi kövekkel. Megkérdezte a hallgatóitól, tele van-e az üveg. Igen volt a válasz. Ezután apró kavicsokat szórt az üvegbe, azok kitöltötték a  kövek közötti üres helyeket. Megint megállapították, hogy  az üveg tele van. A professzor ezután homokot töltött az üvegbe.

- Így működjön az életed is � mondta a hallgatóinak. A kövek a fontos dolgok � a családod, a partnered, az egészséged. Ha mindent mást elveszítenél, az életed akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak: a munkád, a házad, a hobbid, az autód. A homok az összes többi. De ha azt veszed előre, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanígy történik az életeddel is: ha minden idődet és energiádat az apró-cseprő dolgokra fordítod, nem jut azokra, amik igazán számítanak�.

Kedves Testvéreim! Kedves Atyámfiai!

Igen értelmes és ugyanakkor igen érdekes dolognak is találom, időnként elgondolkodni az élet értelme és célja felett. Mondhatnám többes számba is ez előbbieket, de nyelvtanilag kissé furán hangzana. Ugyanis, az ember életében már beigazolódott annak valóságtartalma, miszerint az élet értelme és célja változó és különböző még ugyan azon  embernek az életében is, szakaszonként lebontva. Igen,  Isten gyermeke, többféle képen, többféle formában, többféle módon, megszámlálhatatlan úton és megszámlálhatatlan sokaságban keresi kibontakozását, lelki és szellemi  értelemben egyaránt.

A (költő-író) a legfőbb célt így fogalmazza meg: �A legfőbb cél a földi létben: ember lenni mindig, minden körülményben�. Ez a nagy megállapítás azonnal  kérdéseket szólaltat meg bennünk: hát nem azok vagyunk? Hát nem emberek vagyunk, Isten gyermekei valamennyien? Anélkül, hogy bárkit is megbántanánk, azt kell válaszoljuk e kérdésekre, hogy valóban emberek vagyunk és valóban Isten gyermekei vagyunk, azonban, válasz adásunk itt még nem fejeződhet be. Mert azon túl, hogy színben, magasságban, testsúlyban egészen eltérő csoportokhoz tartozunk, szellemi, értelmi, érzelmi vonatkozásban is nagy, sőt esetenként kirívóan nagy  különbségek vannak közöttünk.

Ez a színes világ pontosan a maga különböző �színkülönlegességeivel�  mutatja ki, hogy mi minden rejtőzik, vagy esetenként mi minden halmozódik fel az ember lelki vagy szellemvilágában.

Most az idézett professzor szavaira szeretnék visszatérni a bibliai vers tükrében. �Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három: ezek között pedig legnagyobb a szeretet�. 

Testvéreim! Lelki életünk nélkülözhetetlen �kövei� e felolvasott három, nagy, Istentől kapott lelki kincsünk. Ebben a nagy világban,  amely mégsem olyan nagy, hogy ne lehetne széltében, hosszában bejárni, ezek, a Pál apostol által megfogalmazott �értékek� kellene maghatározzák minden ember életét. Bár ezek a lelki kincsek fellelhetőek az emberi életekben, tapasztalatunk az, hogy nem mindig játszanak meghatározó szerepet életvitelünkben. Jelenlétük és szerepük változó attól függően, hogy az ember milyen élethelyzetben találja magát, annak  bizonyos szakaszain. Manapság sorozatban mutatja a Duna TV az olyan embereket, akik ártatlanul több évet, hosszú időt töltöttek orosz fogságban. �Nehézsorsúak� ez a címe ennek a sorozatnak, a lényeg az, hogy abban a megalázó élethelyzetben és életkörülményben kivétel nélkül minden megszólaló azt mondja, hogy akkor a hit, a remény tartotta bennük az életben maradást, e szörnyűségből való  túlélést. (Akkor, ott a szeretetről nem sokat lehetett beszélni, különösen a fogva tartók és a foglyok között.)

De ugyanez a hit, ugyanez a remény ugyanilyen erővel lelhető-e fel,  a szabadulás után is e minden poklot megjártak életében? Feltételezzük, hogy igen.

Ugyan akkor azt is mondhatjuk, hogy sok  megpróbáló helyzetet �eredményezhet� életünk, és sokan élnek most is közöttünk �nehézsorsúak�, akiknek életvitelük a fogságuk. Milyen értékek határozzák meg ezeknek az embereknek életét? Ezen életek befőttesüvegében melyek az elsődleges értékek és melyek a másodlagosak, talán teljesen elhanyagolhatóak?

És még nem beszéltünk a szeretetről!! A legfontosabb, mondja a szeretetről Pál apostol. És bár nem kételkedünk szavában, azonban a befőttesüvegben, - az életben � sokszor hiába keressük a szeretetet a legkisebb homokszemcsében is, sajnos: fellelhetetlen.

Hangsúlyoznom kell, hogy nem a borúlátás beszél belőlem és még inkább nem az, hogy én ebben az állapotában befejezettnek is látom a fejlődést. De, ha a London-i elmúlt heti eseményekre gondolok, mint csak egy kis szeletére a világban történt hasonló dolgoknak, akkor joggal kérdezem, és joggal kérdezik sokan, mi a cél e földi létben nagyon sokak számára? Hol marad a (Költő-írói) válasz? Miért cserélte fel a homok a köveket a professzor példázatát megváltoztatandó? Miért van az, hogy sokak életében még a homok is nagy érték, ugyanis sokak lelke helyett légüres tér van. Persze a mérce is sokat számít, - halálosan meghatározó, -  amelyet felállítunk önmagunk és embertársaink felé.

Csak emlékeztetőül mondom, (figyelmeztetőül szinte nem is merem mondani nehogy lélekbe gázolásnak vélje valaki), hogy valahol, valamikor a mérce adva volt. Isten adta az ember számára, akkor, amikor a teremtés koronáját saját képmására formálta meg.

Hogy eltértünk-e ettől a mércétől, vagy nem, azt mindenki maga döntse el. De amikor a professzor példázatába behelyettesíti a felolvasott bibliai verset: �Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három: ezek között pedig legnagyobb a szeretet�, akkor, és csak is akkor látja meg igazán mindenki, hogy milyen értékeket hordoz magában és, hogy egyáltalán merre tart élete!!!        Ámen

Benedek Jakab

2005 július 13.