"Újuljatok meg lelketekben és elmétekben" Ef 4,23
Kedves Testvéreim! Kedves Atyámfiai!
Áldozócsütörtök és Pünkösd között ezen a vasárnapon még mindig a tanítványok öntudatra ébredése foglalkoztat engem. Vizsgálhatjuk ezt akár, mint lehetőséget, és vizsgálhatjuk akár, mint állapotot is a felolvasott versek tükrében.
Az öntudatra ébredés, - ahogy Káténk fogalmaz - , az előzőnél egy másabb állapotot, valóban valami ujjat jelent, újat feltételez. Előre vetít egy olyan jövőképet, amelyben egy egészen új gondolkodás és a vele járó egészen különös lelkiség veszi körül az embert.
Minden kétséget kizáróan valami ilyenszerű dolog játszódhatott le a tanítványok lelkében, amikor felocsúdva az árvaság, a magukra maradottság, a kétségbeesés kábult állapotából, ébredezni kezdett lelki világuk. Nem lehetett könnyű számunkra elviselni a nagy veszteséget. Lelkivilágukat bizonyára felkavarta a Mesterre való emlékezés, az az időszak, amikor Petőfi szavaival: "csüngtek ajkán szótlanul", hallgatva tanításait. Vagy pedig, amikor kétségeik voltak, akkor Jézus azonnal példázatok formájában oszlatta el ezeket.
Mint minden kezdeti nagy megrázkódtatást, a lassú önmagunkra találás követ, így lelki hullámvölgy utáni lelki felemelkedést érezhettek magukon a tanítványok is.
Derengeni kezdett lelkükben Húsvét és Pünkösd között, de különösen áldozócsütörtök és utána következő napokban az a felismerés, hogy nem mehet kárba az a hároméves munka, amelyben részt vettek e Mester oldalán. De legfőbbképpen nem temetheti el a múló idő azokat a mindenki számára új tanításokat, amelyekkel Jézus, ha nem is látványosan, de visszafordíthatatlanul elindított egy új szemléletet Isten és ember kapcsolatában. Úgyszintén ember és ember kapcsolatában is.
Ez a megújulás és főképpen a másokat is megújítani akarás lobbantotta lángra Pünkösdkor azt a szikrát, amely ezt a nagy eseményt megelőző napokban a tanítványi lelkek hamujában egyre jobban és jobban parázslott.
Tökéletesen igaz az a megállapítás, amit az Unit. Közlöny legutóbbi számában Dr. Rezi Elek főjegyző fogalmaz meg: Pünkösd éppen olyan nagy egyházi ünnepünk, mint karácsony vagy húsvét, annak ellenére, hogy a hagyományokban, a szokásokban "szegényebbnek", "színtelenebbnek" tűnik, mert has egykor nem alakult volna meg a keresztény egyház, akkor ma - bár lehetne téli, tavaszi ünnepünk - evangéliumi tartalommal egyik sem rendelkezne. Az elinduló keresztény egyház adta meg a lényegét nagy egyházi ünnepeinknek. Pünkösd nélkül nem lenne karácsony és húsvét�. /Unit Közl. 4.szám 2oo5 április/.
Ez az az időszak Testvéreim, amikor elkészült a lélek, hogy virágba fakadjon. Ez az az időszak, amikor olyan új hajtást hozott a tanítványok öntudatra ébredése, amely mint termőág, mind e mai napig nem szűnt meg gyümölcsöt teremni a kereszténység kétezer éves fáján.
Testvéreim! "Újuljatok meg lelketekben és elmétekben" olvassuk a Szentírásból. A tanítványi sereg, amely Mátyással újra kiegészült 12-re, átérezte ennek az üzenetnek fontosságát. És nem csak átérezte, de mások által is megtapasztalhatóvá tette ezt. Ennek lett szemmel látható eredménye a háromezer megkeresztelkedése. Ennek lett biztos hozadéka, eredménye, az elkövetkezőkben megalakuló keresztény anyaszentegyház.
De vajon lezárult-e a megújulási folyamat a tanítványok lelki megújulásával? Vajon elég-e az, hogy ők felismerték a tenni akarás szükségességét? Vajon elég-e az az alap, amit ők leraktak ott Jeruzsálemben Istenországáért való nagy lelkesedésük alkalmával?
Pünkösd előtt egy héttel, ezen a vasárnapon, az előbb feltett kérdések válaszra várnak. És tőlünk várják a választ: ünnepre készülő Testvéreim!
Sorrendben a válaszok, amelyeket aztán mindenki egészítsen ki az övéivel, saját lelkiségével:
- A keresztény ember, Isten gyermeke nem lehet más, mint maga az örökös Jézus tanítvány. A Mesterre való szüntelen és lankadatlan odafigyelés, tanításainak hallgatása és megélése állandó feladat a harmadik évezred embere számára is. Éber vigyázásra van szükség. Ugyanis szemmel láthatóan és kézzel foghatóan azt tapasztaljuk, hogy az erkölcsi rendet maga alá tapossa az erkölcstelenség. A törvényességet pedig a törvénytelenség. Azt tapasztaljuk, hogy a tolvajt, a gyilkost védik, a bántottat, a kifosztottat, a megalázottat ma-hónap akasztják. Ezért igenis időszerű Pál ap. Üzenete: "Újuljatok meg lelketekben és elmétekben".
- A tanítványok nem késlekedtek cselekedetben lépni Jézus tanításainak valóra válásáért. Tudjuk, hogy életüket is áldozták közülük sokan a kereszténység oltárán. A veszély nem múlt el. Más ruhába öltözött, mint amilyenben volt kétezer évvel ezelőtt. Talán kikenceficélte magát, talán kedvesebb lett, de ez mind csak azért, hogy tőrbe csalja a gyengéket, a kételkedőket. Ma is kitartó munkára van szükség, ahhoz, hogy egy jótányit se engedjük mindazokból a csodálatos tanításokból, amelyek az emberiség életének jobbá tételét szolgálják. A szeretet, a békesség, a jóság, igaz emberség, ma is cél kell legyen mindenki számára.
- Minden új idő, amellyel Isten megajándékoz minket, új felismeréseket vár el tőlünk. Felismerni a jelen kihívásait, megoldásokat keresni sokszor egekig tornyosuló gondjainkra. Újra és újra erős alapokra helyezni az együvé tartozás, az összefogás érzését.
Tehát, Testvéreim, a munka folyamatos kell legyen. Amit elkezdtek a tanítványok, azt nem szabad félbehagyni. Ehhez az kell, hogy: "Újuljatok meg lelketekben és elmétekben". Nagyon fontos mindenkire nézve! Mindezt pedig a jézusi Istenországáért. Egy szebb, boldogabb életért! Ámen
2005.05.07.