Isten kijelenti titkait, ha van kinek!

�Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak�. Ámos 3,7

Kedves Testvéreim! Kedves Atyámfiai!

            Már régebben gondolkodom ezen, e felolvasott bibliai versen, és úgy érzem, hogy erre a hosszas töprengésre nagy szükség volt. Isten kijelenti magát, Isten bizonyságot tesz, vagy követei által jelenik meg, ezek mind olyan kifejezési formák, amelyekben bár valóban �benne élünk, mozgunk és vagyunk�, mégis egy kissé idegenkedünk tőlük, de úgy gondolom, hogy előbb-utóbb meg kell barátkozzunk ezekkel a formákkal is. Bár valamelyest világosodott e bibliai vers üzenni valója számomra, mégsem állíthatom, hogy teljesen világos kép áll előttem. De mert Isten gyermekeiként mindannyian átéltünk élményeket Teremtő Atyánk gondviselése, szeretete, jósága stb. kapcsán, így bátorkodom az adventi gyertyák és az egyre fényesebben feltűnő betlehemi csillag fényében közelebb hozni e szentírási üzenetet önmagunkhoz.

            Testvéreim! Isten létezése és jelenléte a teremtéstörténetben ma már a legtöbb jóérzésű ember előtt elismert és elfogadott tény. A hívő lélek tudja, átérzi, hogy csak egyedül Istennek lehetséges mindeneket így valóra váltani, elrendezni és fenntartani, amint azokat mi magunk is nap mint nap látjuk és tapasztaljuk. Világunk, életünk arra enged következtetni, hogy Isten jelenléte folytonos, tehát ezt bármikor érezhetően megtapasztalhatja, aki ezt szükségesnek tartja.

            Ha csak az évszakok törvényszerű változását hozom fel példának, és az azokbani nagyon is összefüggő történéseket, már ez elegendő Isten jelenléte, Isten munkálkodása igazolására. Az ember bár sokszor akar, és még többször szeretne ezen az isteni törvényszerűségen változtatni, érdekes módon ez csak szűk környezetében, ha  sikerül neki. Ha pedig nagyobb teret akar saját törvényeinek alárendelni, akkor az mindig természeti katasztrófához, nyomorúsághoz vezet, bajt, szenvedést okoz.

            Tehát Isten jelenléte és törvénye meghatározza mindennapi életünket, ha képesek vagyunk Istenre figyelni.

            Szükségesnek tartom kihangsúlyozni Istenre való figyelésünk fontosságát, ugyanis ez az a kapcsolatteremtési forma, amely nyomán Isten szerepet kap a mi életünkben, és mi szerepet kapunk Isten világformáló munkájában.

            És máris visszaérkeztünk e kis kalandozás, előmagyarázkodás, bevezető után, a felolvasott bibliai versünkhöz: �Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak�.

Igen, Kedves Testvéreim, Isten kereste és Isten keresi a kapcsolatot minden időben az ő gyermekeivel. Isten örvend annak, hogy ha visszajelzést kap tőlünk, akik képesek vagyunk felfogni, megérteni és megcselekedni Teremtő Atyánk akaratát.

            Több olyan példával találkozunk a Szentírásban, ahol Isten vagy személyesen, vagy közvetett formában jelen van, kijelenti magát - mondjuk így, hogy -  �munkatársai� életében.

            �És megjelenék az Úr Ábrahámnak, és monda néki: A te magodnak adom ezt a földet. És Ábrahám oltárt építe ott az Úrnak, a ki megjelent vala néki�. 1Móz 12,7

            A Mózes elhívatásáról szóló történetből olvasom a 2Móz 3,2-5 verseket: �És megjelenék néki az Úr angyala tűznek lángjában egy csipkebokor közepéből, és látá, hogy ímé a csipkebokor ég vala, de  a csipkebokor meg nem emésztetik vala. S monda Mózes: oda megyek, hogy lássam e nagy csudát, miért nem ég el a csipkebokor. És látá az Úr, hogy oda méne megnézni, és szólítá őt Isten a csipkebokorból, mondván: Mózes, Mózes. Ez pedig monda: imhol vagyok. És monda: ne jöjj ide közel, old le a te saruidat lábaidról, mert a hely a hol állasz, szent föld�.

            3Móz 16,2: �És monda az Úr Mózesnek: Szólj a te atyádfiának Áronnak, hogy ne menjen be akármikor a szent helyre a függönyön belül a fedél elé, a mely a láda felett van, hogy meg ne halljon, mert felhőben jelenek meg a fedél felett�.

            Jézus születése előtti időről a Máté evangéliuma a következőkben tudósít: �Mikor pedig ezeket magában elgondolta, Imé az Úrnak angyala álomban megjelenék néki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet�� Mt 1,2o 

Isten, minden ilyen és ezekhez hasonló találkozáskor, önmaga kijelentésekor,  valami titkot, addig ismeretlen hírt, üzenetet közöl, azzal, akit kiválasztott üzenete tovább adására.

Ábrahámnak tulajdonképpen a megígért Földről beszél, Mózesnek a későbbiekben tudtául adja, hogy őt választotta ki népe szabadítójául, Áront még életben akarja tudni, hiszen még sok feladatot szán neki, Józsefnek előre vetíti a Szent Családban betöltendő szerepét.

            Kedves Testvéreim! Nem csak a Szentírásban találkozunk ilyen jelenés történetekkel. Bár minket az álom világába vezetnek ezek a jelenetek,  jelenések, ezek mégis meghatározzák gondolatvilágunkat, cselekedeteinket, sőt még életvitelünket is. A múló időből megelevenedő, megszólaló események ezek, - szeretteink, apáink, anyáink, gyermekeink, testvéreink, rokonaink, ismerőseink, -  amelyeket Isten megjelenéseivel lehet párhuzamba vonni. Én úgy gondolom, hogy Istennek ezekhez a jelenésekhez is, sőt biztosan hiszem ezt, meghatározó köze van. Ezek mögött az állombeli találkozások, beszélgetések mögött Isten munkálkodik.

            Amikor Testvéreim az Adventi időszakban Isten megjelenéseiről beszélgetünk, amikor azt mondjuk, hogy Isten kijelenti magát, Isten kijelenti titkait a prófétáknak, akkor hangsúlyozottan szeretném kiemelni, hogy Isten minden gyermeke lehet próféta, lehet az örömhír hordozója, mindenki lehet Isten reánk ruházott titkainak hirdetője.

            De most, ha mégis prófétákra gondolok, akkor, Testvéreim,  Jézus, a szeretet, a békesség, a jóság elevenedik meg előttem. Isten általa jelenttette meg, jelentette ki és jelenítette meg az �Új Ember� lelki vonásait. Jézusban hozta nyilvánosságra és tette láthatóvá a jövő emberének azokat a meghatározó lelki jegyeit, amelyek először a világ előtt a betlehemi jászolban jelentek meg 2ooo esztendővel ezelőtt,  majd a mindenkori karácsonyokkor, a jászolbölcsőben szendergő Kisdedben.

�Mert semmit sem cselekszik az én Uram, az Úr, míg meg nem jelenti titkát az ő szolgáinak, a prófétáknak.

            Kedves Testvéreim! 2oo5 Adventjén, ha hiszünk a felolvasott vers üzenetében, akkor Isten minket is kiválasztott a karácsonyi titok megismerőnek és hirdetőinek. Isten nekünk mondja el majd angyalai által, hogy mi továbbadjuk:

�Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: mert született néktek ma a Megtartó, aki az Úr Krisztus a Dávid városában�. Lk 2,1o-11

            Képesek vagyunk-e venni az üzenetet és tovább adni,  mint Ábrahám, mint Mózes, mint József és sokan mások?

            Csak úgy lesz a Karácsony igazán teljes, ha adventi készülődésünk közepette engedjük, hogy Isten kijelentse magát nekünk. Csak úgy lesz a Karácsonyunk igazán teljes, ha Isten munkálkodhatik bennünk és munkálkodhatik általunk. Ámen

Benedek Jakab

2005. december 14.