Kedves testvéreim,

Mottóként Goethe, német költő mondását választottam:

„ami elmúlt nem tér vissza soha többet, de ha fényben áldozott le, sokáig visszaragyog a napja.” J.W.Goethe

Testvéreim, gondolom mindnyájan jártatunk olyan épületben, kastélyban, múzeumban, amelyben a bejárat után szobáról szobára kell menni, hogy eljussunk a kijáratig.

S közben szétnézünk, megfordulunk minden teremben és a látottakból, minél jobban gazdagítjuk lelkünk világát, ismereteink tárházát.

Miután végigmegyünk egy ilyen kiállító teremsorozaton más érzésekkel, gyarapodott tudással, ismerettel lépünk ki belőle, mint amilyennel a belépéskor rendelkeztünk.

Minél több élményt szívunk magunkba annál gazdagabbaknak érezzük magunkat és hatásuk hosszú időn keresztül elkísér.

Sőt, az is lehet, hogy befolyásolja életünk további zajlását, megváltoztat.

Ezért szeretünk gyakran múzeumokba látogatni, kiállításokat végignézni, vagy saját magunk rendezni, és akár egy borospince hosszú folyosóján végigmenni és minden borfajtát megkóstolni.

Ehhez hasonlóan képzelem el az előttünk álló esztendőt is.

Ez, egy 12 szobából álló kiállító terem, melynek mindenikében 30-31 megnéznivaló tárgy, érdekes dolog van. Sőt kísérletezhetünk is benne, mint például a Csodák Palotájában. Alakíthatjuk a szobákat tehetségünk, képességünk és akaratunk szerint.

És kíváncsian várjuk az újabb és újabb alkalmakat, melyek ilyen fénnyel töltik meg életünket.

Az előttünk álló esztendőben érdeklődéssel járjuk végig annak minden hónapját, napját. Arassuk le minden pillanatnak a gyümölcsét, azzal a reménnyel és kíváncsisággal, hogy a végén mások, a jó irányba megváltozottak, többet tudóbbak és fényesebben ragyogóbb lesz földi életünk, mint annak kezdetén.

Ezzel a gondolattal kívánok mindenkinek áldott, békés és boldog újesztendőt.

Léta Sándor

2006. január 1.

Budapest