" Dícsőség a magasságban Istennek és a földön békesség és az emberekhez jóakarat."


Karácsony - dícsőség. Karácsony - magasság. Karácsony - békesség. Karácsony - jóakarat.

Dícsőség: hol  keresssük ? Szükségünk van-e a dícsőségre? Mi az a dícsőség? Dícsőség: a dícséretek fénye. Dícsőség: a beteljesedés, az elismerés fensége . Tudunk- e dícséretet mondani, a beteljesedés az elismerés fénye megvilágosítja-e az arcunkat ? Hol talaláhatjuk meg a dícsőséget a mi életünkben, jelen van-e, és ha igen akkor kié a dícsőség? Dícsőségre szomjazik az emberi lélek, hogy elismerést nyerjen, hogy magasztalják, hogy dícséjék, Keressük saját dícsőségünket mert gyarlóak vagyunk, elfeledkezünk arról hogy a dícsőség hol van, hogyan szerezhető meg és hogy mennyire lehet maradandó az emberi mércével mérve...Azt gondoljuk hogy a dícsőség az nekünk kijár mert kiérdemlejük akár munkánk jutalámul, vagy csupán azért mert a dícsőség fénye nélkül szegényebb lenne az emberi életünk. Keressük tehát a dícsőséget, dolgozunk érte ..s ha egy pillantra is megcsillanna az életünkben ez a fény, ez a ragyogás oly hamar eltűnik mintha soha nem lett volna. Azt gondoljuk hogy mi emberek egymásnak dícsőséget adhatunk, vagy dícsőséget vehetünk el egymástól. Azt gondoljuk hogy a dícsőség az földi fogalom, a dícsőséget az emberek hozzák létre, az emberek alkotják meg vagy az emberek kényszeríthetik ki sokszor egymástól. A dícsőségről tehát sokszor gondoljuk hogy az lennt van a föld porában, lennt van az emberek hatalmában. Azt gondljuk, hogy ott van a legújabb számítógépes játékokban, a legszebb ruhákban, a legnagyobb családi házban, a fényes karrierben, azt gondoljuk hogy a dícsőség ott van a legnyugatibb autóban, vagy ott van a fényességben, csillogásban, villogásban vakító zenében, népszerűségben vagy valami olyansmiben amit a földi pomopák és anyagi gazdagság mércéjével mérő ember elképzelhet ami számára dícsőséget jelent. Azt gondoljuk hogy a dícsőség egy fényes ruha és emberek akik hajlonganak körülüttünk .. és dícsérnek minket. A karácsonyi dícsőség az valami más. A karácsonyi dícsőséget hiába keresnénk lent a földön, hiába keresnénk emberi mércék szerint. A karácsonyi dícsőség a magasságban van.

Magasság. Az elérhetetlen. Vagy legalábbis valami ami nincs kéznyújtásnyira tőlünk. A magasság valahol fennt van. Fennt ami nem a mi világunk. A magasságot akkor láthatjuk , akkor érthetjük meg ha felfele tekintünk. Amikor nem lecsüggedt fejjel lefele nézünk a föld porába, hanem felfele tekintünk a szív magasságáig és annél is fenneb. Karácsony egy üzenete: a dícsőség a magasságban van. Mi sokszor kívánkozunk a magasságok fele,  mert az emberi lélek a földi dícsőséget a magassággal méri. Ezért magas falakat építünk, vagy tornyokat építünk, létrákat ácsolunk hogy a magasságba feljuthassunk. Sokszor nincs is minek nekitámasztanunk a létránkat olyan nagy magasságokba kívánkozunk hogy a legmagassab hegycsúcsnákl is nagyob létrákat készítünk hogy még magassabbra juthassunk fel az ember felfele kívánkozik, hogy onnan letekintsen. És amikor fenn vagyunk és le nézünk egyszerre félni kezdünk, mert a mélység szédülete megijeszt. A magasság alulról másképp látszik mint amikor fenn vagyunk . Mert soha nem elég a magsság, mert bármennyire magassanlennénk még mindig marad a magasság utáni vágyból, mert a magasság az végtelen, és olyan magasságok után vágyunk ahol semmi vagy senki sem lehet már felettünk. Karácsony is magasságról beszél, olyan magasságról amit soha nem lehet elérni, mert nem az ember magassága. Nem az ember számára megalkotott megteremtett magasság. A karácsonyi magasság pedig nem egy hivalkodó magasság, nem egy olyan magasság ami érezetetné velünk hogy milyen kicsik vagyunk, milyen setlenek vagyunk mert a végtyelen magasságokat nem tudjuk, nincsen módunkban megmászni , nem tudunk soha atetejére feljutni, mert nincs teteje, mert a magasság, a akrácsonyi magasság az végetelen. Ezért jön el hozzánk évről évre, ezért ismétli önmagát már évezredek óta mert végtelen kifogyhatatlan és mert örök. Egy olyan magasság ez ahova nem ér fel az emberi dícsőség, ahova nem érhet fel emberi kéz vagy gondolat, de ahonnan mindig szeretet és áldás száll alá a mi emberi magasságainkra völgyeinkre. A karácsonyi dícsőség ilyen nagy elérhetetlen magasságban van. Akkor hát kié ez a dícsőség, kié lehet ez a végtelen örök magasság ? Mi úgy nevezzük hogy az Istené.

Ki ez az Isten akinek karácsonykor dícsőséget mondunk a magasságban? Ki lehet ez az Isten, akiről oly sokat hallunk, olvasunk, de akit mégis oly sokszor elfelejtünk, vagy nem ismerünk fel, vagy nem adjuk meg neki a tiszteletet a dícsőséget az Ő magasságába. Vajon Isten számon kéri tőlünk azt hogy dícsőséget tiszteletet neki adunk-e vagy sem ? Istenről oly sokat mondottak már, beszéltek már róla, és lám Karácsonykor is  az Ő neve kerül az ajkunkra, imádságainkban, az evangéliumi üzenetben.  Vajon tudjuk e egy Ünnep , egy karácsony alkalmával leróni tisztletünket, tudunk-e elág dícsőséget mondani Istennek egy karácsony alkalmából? Egy kedves barátom tette fel levélben a kérdést számomra: "miféle szeretet az amit egy évben csak egyszer ünnepelnek?" A nagy magasság oly annyira elérhetetlen oly annyir atávolivá lett tőlünk hogy a földi dícsőségekben mérjük saját életünket és a fájdalmas kérdés szerint valóban így van : ne akarjuk bezárni a szeretet a karácsony napjaira. Ez a szeretet újjászületése , évről évre megerősítő isteni üzenet amikro a magasságból a dícsőség kijelenti magát: szeress. Ismétli az élet önamgát és ismétli Isten is az ő kijelentéseit: évről évre üznei felénk Szeress. Akard hogy szeress és akard hogy mások is szeressenek! Karácsonyjkor a magasságból a dícsőség lesugárzik az isteni kijelentés által a földi világunkra és ezért nagy ünnep.

Hogyan látszi a magasság dícsősége bennünk, itt ember közelben: két szóban a felolvasott bibliai vers ere is utal: békesség és jóakarat.

Békesség.  Karácsony földi vetülete. A békesség a magasság dícsőségének az árnyéka. Aki az Istennek dícsőséget mond , azé a békesség. A békesség szétárad a lélek mélyén karácsonykor, ha dícsőséget dícséretet tudunk mondani az Istennek. Békességre szükségünk van, jobban mint az előbb említett földi dícsőségre. Sokszor a földi dícsőség utánui akrat és vágy veszi el életünkből a békét. Annyira akarjuk annyira vágyjuk a dícsőséget, hogy szívünkből elfújja a békét a nagy hajsza a dícsőség után.  Ezért szólít  meg a karácsonyi szózat: dícsőség a magasságban Istennek! Ezek után pedig békesség  a földön. Karácsony a béke ünnepe. Azt mondjuk mindig hogy karácsony a szeretet ünnepe, legalábbis többször hallunk erről, ehhez szokott a szívünk. Érdekes a karácsonyi történetben pedig sehol sem fordul ez a szó a a karácsonyi evangéliumban hogy "szeretet", de mégis az egész történetből súgárzik a szeretet légköre. Azért szeretet ünnep mert egy születés-történetről olvasunk és ahol ember születik a világra ott a szerett teljesedik be. Azért szól a szeretetről karácsony, mert  - mint tudjuk - Jézus a szeretet kettős parancsolatának prófét
ja volt. És nem tudunk a jézusi születés-történetről úgy eltekinteni, hogy ne éreznénk hogy Jézus volt aki a szeretet apostolaként a földi békesség és a mennyei dícsőség országának világáról és kapcsolatáról oly egyszerűen és érthetően beszélt és életáében mutatott erre példát.  Azért érezzük a karácsonyi történetben a szeretet légkörét, mert a békesség szétárad a földön. A békesség pedig kaput, ajtót nyit a szeretet befogadására. Nem beszélhetünk szereteről ott ahol nincs békesség. Nem olyan szeretetre van tehát szükségünk, amit egy napig, két napig ,legfeljebb három napig ünnepelünk. Nem olyan szeretetre van szükségünk aminek egy évben egyeszer leróhassuk a tartozásainkat és utána megint vissza a régi földi dícsőség országába ahonnan hiányzik a békesség, és ahol nem akarjuk Istent magunkhoz közel engedni.  Karácsony tehát azért a szeretet ünnepe mert a menneyi világ és a földi világ találkozik és kijelenti önmagát a szeretet, kijelenti önamagát az Isten, a kis Jézuskában, aki atána szerett apostolaként a szeretet parancsolatát állította példaként és tanulságul.

A karácsonyi evangélium negyedik üzenete a jóakarat. Karácsony tehát a jóakarat ünnepe is, a béke ünnepe mellett.Az isteni áldás a jóakarat tetteiben lesz nyilvánvalóvá. A békesség szétárad lélek mélyén és tetteiben megmutatkozik , a jóakarat tetteiben. A szeretet egyik megnyilvánulási formája tehát a jóakarat. A jóakarat pedig a szeretetből nyeri az örök megujúlását.  A szeretet erő - a a békesség és a jóakarat ereje. Jóakarat nélkül nincs karácsony - jóakarat nélkül nincs szeretet, jóakarat nélkül a szeretet valóban csak egy napos ünnep lenne, olyan mintha egy múzeumi tárg lenne amiről letörlik a port amikor látogatók érkeznek. A szeretetet nem mutoganti kell, nem csodálni kell, nem egy napig kell ünnepleni, a szeretet életünk eleme, ami megerősödik karácsonykor , az által éppen hogy ráfigyelünk és hogy lelkünket-szívünket a békesség és a jóakarat kettős sarujával vértezzük fel.

Karácsony : az isteni dícsőség ünnepe mely magasságban van , a földi békesség és jóakarat ünnepe. Nem aqzlrt ünnep mert egy pár napig letudnánk rónni adósságunkat a magasságos Isten dícsőségének, vagy a földi békességet és jóakaratot csupán egy pár nap kellene gyakorolnunk, ünnepelnünk.Karácsonykor a mennyei és a földi világ találkozik az isteni kijelentésben, mely üzenete a szeretet.

Ámen