Virágvasárnapi gondolatok
Hozsánna!
Áldott, aki jön az Úrnak nevében! (Márk 11, 9b)
Én mindig várom a segítséget. Kérni annál ritkábban kérem, hisz szégyellek kérni. Szégyellem elmondani, kimondani, hogy rászorulok a segítségre. Inkább eltitkolom tökéletlenségemet, szükségemet, avagy olyan csendben próbálok maradni, amilyen csendben gunnyaszt egy beteg kutya.
Annál nagyobb hangerővel tudom kérni mások számára a segítséget, annál vehemensebben tudom követelni az illetékesektől szemük kinyitását, zsebük megnyitását az elesettek, a betegek, az esélytelenek számára.
Egyedül Istentől kérni nem szégyellek. Vele szemben nincs szégyenérzetem, vele szemben teljes bizalommal és feltétlen reménységgel vagyok. Hiszem és tudom, hogy tőle a legbanálisabb segítséget is kérhetem, mert nem kacag ki, nem aláz meg. Azt is hiszem és tudom, mert megtapasztaltam, hogy Isten válaszai nem emberi módon jönnek, pont ezért olyan értékesek.
Ama első virágvasárnapon a szokásos hozsannát kiáltották a népek Jézus felé. Hozsannát kiáltottak, melynek értelme segíts hát. Érdekes módon ezt a segíts hát-ot nem a bajban kiáltották az emberek, hanem egy győztes küzdelem után, ahogy erről a tényről a 118 Zsoltárban is olvashattunk. Először furcsállottam a gondolatot, miért kell segítséget kérni egy győztes küzdelem után. Amint azonban átéreztem ennek a jelenségnek a lényegét, hamar rájöttem arra, hogy ezt a győzelem utáni segíts hát-ot csakis az őszinte, Istenfélő emberek kiáltják.
De vannak másképpen gondolkodó emberek is. Olyanok, akik győzelmeiket csakis önmaguknak tulajdonítják. Akik úgy hiszik, hogy Isten segítsége nélkül lettek befolyásosak, gazdagok és hatalmasok, nagyon el vannak tévedve az élet országútján. Tévesen gondolják azt a szegényekről és elesettekről, hogy saját maguk hibájából kerültek oda. Hisz senki nem akar szegény, elesett, esélytelen, megbélyegzett nélkülöző lenni.
Imádom a virágvasárnapi meneteléseket. Csodálom a virágvasárnapi tömeget, akik Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulása alkalmával Istenhez kiáltanak segítségért, miközben megköszönik Istennek, hogy Jézust nekik, nekünk elküldte.
Áldott aki jön az Úrnak nevében, kiáltom én is velük együtt. Áldott a mi prófétánk és megváltónk, Jézus, aki példamutató életével és az emberi szívekig elérő tanításával Isten ismerete és szeretet felé irányít minket.
Áldott minden ember, aki győzelmei után Isten segítségét kéri, hogy megfelelhessen Isten elvárásának, hogy méltó lehessen a feladatra, mellyel Isten megbízta.
Áldott vagy te anya, és kiálts hozsannát, mert Isten győztessé tett téged. Életed és szerelmed jutalmául kaptad a gyermekedet, légy méltó a feladatra, az anyaságra.
Áldott vagy te, apa, és kiálts hozsannát, mert Isten téged is győztessé tett. Életed és szerelmed jutalmául kaptad a gyermekedet, légy méltó a feladatra, az apaságra.
Áldott vagy te, tanár, nevelő, orvos, gondozó, lelkész, énekvezér, gondnok, mert Isten téged is győztessé tett. Légy méltó a feladatra, légy Isten küldötte miközben szakmádat és tisztségedet betöltöd.
Áldott vagy te, aki szolgálva vezeted a rád bízott embereket.
Áldott vagy te, gyermek, aki a játékon keresztül mutatod meg nekünk felnőtteknek, hogy igazából milyen is a mi felnőtt világunk.
Áldott vagy te, idős ember, aki élettapasztalataiddal viszel világosságot a sokszor elsötétült felnőttvilágba.
Áldott vagy, te, felelős felnőtt, aki az élet mérlegén egyensúlyozol, játékkal gyógyítasz és tapasztalattal vigasztalsz.
Vigyetek, testvéreim, virágot az Úr asztalára virágvasárnapján. Mindenki legalább egy szálat.
Legyen annyi virág a vázákban, ahány hálaadás megfogalmazódik szívetekben, ahány kérés motoszkál lelketekben. Legyen annyi szál virág, ahányszor kértétek Isten segítségét és meg is kaptátok. Legyen annyi szál virág, ahány áldás ajándékként rátok szállt.
Istentől kérni nem szégyen, sőt kötelesség.
2014 Virágvasárnapjára készülve
Székely Kinga Réka