Útjelző évszámok az Erdélyi Unitárius Egyház múltjából (4).

Harmadik oldal   / 


1885.  Augusztus 29.-én alakult meg a "Dávid Ferenc Egylet" Boros György teológiai

tanár indítványára. Célja: a vallásos és erkölcsös élet ápolása volt. Az egylet első elnökének Brassai Sámuelt választották.

1888.    Az "Unitárius Közlöny" megjelenési éve. A lapot a Dávid Ferenc Egylet adta ki

a valláserkölcsi élet ápolására. Első szerkesztői Nagy Lajos és Boros György voltak.

    Szeptember 10.-én kelt végrendeletében Berde Mózes (1815-1893) egyházi tanácsos vagyonát az Unitárius Egyházra hagyta. Berde Mózes nemes célt tűzött ki maga elé: "Egész életemben egy szent célért küzdöttem. Meg akartam mutatni, hogy szegény legény is hasznára lehet a társadalomnak, az emberiségnek, nemzetének erős akarattal... Kora fiatalságomtól szívem egy érzést, agyam egy gondolatot táplált: felsegíteni szegény vallásközösségemet, könnyíteni az utat a tanuló fiatalságnak a tudományok megszerzésére és segélyezni elaggott szolgáit és tanárait."   Berde Mózes célját megvalósította. Páratlan szorgalommal és önmegtagadó takarékossággal gyűjtött vagyona egyházának hasznára és boldogítására vált. Gondoskodása külön is kiterjedt a tanuló ifjúságra az ún. "cipó-alapítvány" létesítésével. Ez az alapítvány sok szegény sorsú, jó erkölcsű és szorgalmas ifjút segélyezett. Berde Mózest az "unitárius jótevők fejedelmének" szokták nevezni. Életrajzát Benczédi Gergely írta meg "Berde Mózsa életrajza" címen, mely 1901-ben jelent meg.

    Július 15.-én kelt végrendeletében Bartók István könyvtárát az egyház kollégiumi könyvtárának hagyta.

1890. Augusztus 30.-án Derzsi János alapítványt tett szegény sorsú tanulók segélyezésére.

1896. Az Unitárius Lelkészkör megalakulásának éve. Első elnöke Ferencz József püspök volt.

1897.  Április 16.-án kelt végrendeletében Brassai Sámuel értékes könyvtárát és minden

vagyonát az egyháznak hagyta.  Brassai Sámuel csaknem száz érve terjedő életében rendkívül sokoldalú szellemi munkát és irodalmi tevékenységet végzett. Mint az egyház nevelési rendszerének megalkotója, a főiskola és a kolozsvári egyetem tudós tanára, a legkülönbözőbb tudományok sajátosan önálló gondolkozású művelője, az unitárius vallás világi teológusa és jótevője, hallhatatlan érdemeket szerzett. Életrajzát Boros György írta meg "Dr. Brassai Sámuel élete" címen, mely 1927-ben jelent meg.

1898-1901.    években épült fel az Unitárius Egyház székháza, melyben a kollégium, a

teológia és más egyházi intézmények kaptak helyet. Az épület Pákey Lajos épitészmérnök müve. Alkotásai közé tartozó jelentősebb egyházi épületek: a bölöni, székelyudvarhelyi, firtosmartonosi és magyarsárosi templomok. Ugyancsak az ö nevéhez fűződik a Brassai Sámuel és Berde Mózes síremléke is a kolozsvári házsongárdi temetőben.

1900. Május 25.    Az unitárius és szabadelvű vallások és egyházak világszövetségének a megalakulása Bostonban (USA), melynek a mi egyházunk is kezdettől fogva tagja.

1902.    Ferencz József püspök "Hittan" című művének a megjelenése.

1905.    Az "Unitárius Egyház" című lap megjelenése. Szerkesztője Lörinczi István

székelykeresztúri lelkész volt. A lap célja: a vallásos élet ápolása, az egyház építése és az időszerű egyházszervezeti reformok munkálása.

1907.    Az "Unitárius Szószék" című folyóirat megjelenése.   Szerkesztői: Vári Albert,

Deák Miklós és Balázs András lelkészek voltak. A folyóirat a lelkészek szószéki szolgálatának támogatását és az egyházi beszédirodalom fejlesztését tűzte ki célul.

1907.  Varga Dénes igazgató-tanár  "A tordai unitárius gimnázium története" című művének megjelenése, melyet az Egyházi Képviselő Tanács felhívására írt.

1910. Augusztus 20-23. napjain Kolozsváron és Déván tartott zsinat keretében emlékezett

meg újból egyházunk Dávid Ferencről, születésének 400. évfordulója alkalmából.  A zsinaton a külföldi unitárius egyházak nagyszámú képviselője vett részt. Egyházunk a zsinati ünnepélyre megjelentette Dávid Ferenc " Rövid Magyarázat" című művét hasonmás kiadásban, kiadta Kiss Ernő által népszerű formában irt Dávid Ferenc életrajzát és elkészíttette a lelkészek által az egyházközségek rövid történetét.  Ez az emlékünnepély nagyobb és örömteljesebb volt az előbbieknél, mert ezen a többi keresztény felekezetek is részt vettek, velünk együtt ünnepeltek, elégtételt szolgáltatva Dávid Ferenc emlékének. Az egyház ez alkalommal a dévai várban egy emléktáblát állított fel a következő felírással: "Déva vára börtönében szenvedett ki 1579-ben vallásos meggyőződésének hirdetéséért halálig tartó fogságra ítélt Dávid Ferenc, az Unitárius Egyház megalapítója és első püspöke. A nagy reformátor születésének 400.-ik évfordulóján kegyelettel állította ez emléktáblát szellemének örököse, az Unitárius Egyház 1910-ben."

    Ebben az évben alakult meg a Dávid Ferenc Egylet keretében az   Unitárius Nőszövetség.  Az Unitárius Keresztény Névnaptár megjelenése a székelyudvarhelyi egyházkör lelkészeinek kiadásában.  1927-töl a naptár a Dávid Ferenc Egylet, 1950-töl az Egyházi Képviselő Tanács kiadásában jelent meg.

1911.    Az "Egyháztársadalom" című lap kiadási éve. Szerkesztői: Gvidó Béla, Nagy Béla és Ütő Lajos küküllöi egyházköri lelkészek voltak. A lap célja az egyháztársadalom művelése.

Péterfi Dénes (1851-1925) kolozsvári lelkész és teológiai tanár nyugalomba vonulási éve. Péterfi Dénes mint lelkész, tanár és a Keresztény Magvető szerkesztője szolgálta egyházát. Hittani munkái, így pl. "Ami a vallásban változó és maradandó", "Unitárius kereszténység", "A Jézus asztalánál" stb. teológiai irodalmunk maradandó értékei.

1915.    Ez évi Főtanács a lelkészképzés fejlesztése érdekében a meglévő "Papnevelő Intézetet"

átszervezte "Unitárius Teológiai Akadémiává". A lelkésznevelés új szervezeti és tanulmányi szabályzata, kisebb módosításokkal, 1948-ig maradt érvényben.

1919. Október 2.-án kezdte meg működését az unitárius leányotthon az új kollégium épületében. 1928-ban a régi kollégium épületében kapott végleges elhelyezést.

1920.  Augusztus 28.-án alakult meg az "Unitárius Irodalmi Társaság" az unitárius hívek művelődésének előmozdítására.

1921. Április 10.-én tette le Ferencz József püspök a hűségesküt Románia alkotmányára.

Ebben az évben jelent meg Tóth György (1870-1942) szerkesztésében "Az Unitárius Egyház Szervezete" című munka, az "Unitárius Egyház Törvényeinek Gyűjteménye" sorozatában. Tóth György az unitárius egyházjog lelkes művelője volt, aki az egyházi törvények kodifikálása és magyarázata terén értékes szolgálatot végzett.

1922.    Az aranyostordai egyházkör Bors Mihály egyházi tanácsost, a szindi egyházközség

patrónusát köri felügyelőgondnoknak választotta. Egyházszeretetéről tanúskodik végrendelete, melyben vagyonának örököséül az Unitárius Egyházat tette. Egyházunk 20. századi nagy jótevője.

1924.    Az egyház új (harmadik) énekeskönyvének megjelenési éve.   Az énekeskönyvet

Pálfi Márton tanár állította össze Vári Albert, Régeni Áron, Sándor János és Pap Domokos segítségével. A jelenleg használatban levő énekeskönyvünknek ez az első kiadása napjainkig 14 kiadást ért meg, az utolsó 1994-böl való.

1928. Február 19.-én halt meg Ferencz József püspök. Az 52 évre kiterjedő püspöksége

egyházunkra nézve a fejlődés és virágzás kora volt. Az egyház megújhodása, szervezeti felépítése, az unitárius hitelvek ismertetése és az egyházi irodalom fejlesztése terén felbecsülhetetlen értékű szolgálatot végzett. Életrajzát Gál kelemen írta meg "Kilyéni Ferencz József élete és kora" címen, mely 1936-ban jelent meg.

    Július 10-15. napjain tartotta az unitárius ifjúság az első konferenciáját Székelykeresztúron.

1930. Április 6.-án  Kezdte meg Balázs Ferenc (1900-1937) a mészkői egyházközségben

lelkészi működését. Miután 1923-ban a teológiát elvégezte, 2-2 évet töltött az angol unitáriusok oxfordi és az amerikai Berkeley-i teológiáján, ahol magisteri fokozatot is szerzett.  Ezután világkörüli útra indult, hogy megismerje a különböző népek társadalmi, politikai és vallási intézményeit. 1928-ban, 5 évi távollét után tért haza. Utazását és tapasztalatait a "Bejárom a kerek világot" című 1929-ben megjelent művében írta le. Balázs Ferenc unitárius lelkész és író volt, aki egész életén át a nép és a falú felemelését szolgálta. Önfeláldozó munkájának szellemi útleírását a "Közérthető Evangélium" és a "Rög alatt" című műveiben hagyta hátra. Nem volt még e században unitárius lelkész, aki olyan nagy körben tudta volna felkelteni maga iránt az érdeklődést, a szeretetet és bírálatot, aki annyi embert tudott volna követésre vagy ellenzésre bírni, mint Balázs Ferenc.

1933.    Az "Unitárius Evangélium" című lap megjelenése Dr. Kiss Elek teológiai tanár

szerkesztésében. A lap célja: Jézus evangéliumának hirdetése és a hivatásos unitárius élet szolgálata, mindezek  által pedig Isten országának építése.

1935.    Gál Kelemen (1869-1945) "A kolozsvári unitárius kollégium története" című

művének megjelenési éve. Ez  a munka, mely egyházunk vázlatos története is, Gál Kelemen életműve, 35 évi tanári és 25 évi igazgatói munkájának koronája. Nevelési és egyháztörténeti munkáival gazdagította egyházi irodalmunkat.

1939.    Az "Unitárius Jövendő" című egyháztársadalmi, hitéleti és missziói célokat szolgáló lap megjelenése. Szerkesztője Kovács Lajos brassói lelkész volt.

1943.     Ez évben jelent meg Dávid Ferencnek latinul irt De dualitate című munkája magyar nyelven, Értekezés a kettős istenségről címen. A fordítást Márkos Albert kolozsvári tanár  végezte.

1946. Szeptember 15.-én a Székelykeresztúron tartott zsinat Dr. Kiss Elek teológiai tanárt

és egyházi főjegyzőt püspöknek választotta. Ö az egyház 27. főpásztora, aki minden munkájában arra törekedett, hogy az egyetemes értékek szem előtt tartásával, hivatásszerűen szolgálja egyházát.

1948.    A tanügyi reform éve.  A tanügyi reform elválasztotta az iskolát az egyháztól, létrehozva az általános és egységes állami oktatást.

   Ebben az évben jelent meg az új kultusztörvény, mely új alapokra helyezte az állam és a vallásfelekezetek közötti kapcsolatot s ennek megfelelően szabályozta az egyházak működését.

    A kultusztörvény 49. szakasza értelmében a négy protestáns egyház (ágostai evangélikus, zsinatpresbiteri evangélikus, református és unitárius) "Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézetet" szervezett.  Az intézet a protestáns lelkészképzés munkáját 1949 január 1.-én kezdte meg.  Azóta mindegyik egyház hitvallásbeli sajátosságainak tiszteletben tartásával és a testvéri együttműködés szellemében folyik itt az unitárius teológiai hallgatók lelkészi hivatásra való felkészítése.

1948.    Varga Béla "Hit és Vallás" című hittani munkájának megjelenése.

Ebben az évben állíttatta helyre az egyház a dévai várban elhelyezett és időközben megrongálódott Dávid Ferenc emléktáblát.

1949. Június 1.-én jelent meg nyomtatásban egyházunk új szervezeti szabályzata.

1954.    Dávid Ferenc halálának 375. évfordulójának megünneplése.

1959. Január 1.-én kezdte meg működését az egyházi Nyugdíj- és Segélypénztár. Az intézet gondoskodik arról, hogy tagjai és azok hozzátartozói megfelelő társadalombiztosítási juttatásban részesüljenek és nyugdíjat élvezzenek.

1960. November 27.-én tartott Egyházi Főtanács Kelemen Lajos (1877-1963) egyházi

tanácsost, nyugalmazott levéltári főigazgatót, főgondnoknak választotta. Történettudós volt, aki páratlan gazdagságú tudását önzetlenül osztotta meg embertársaival. Unitárius vonatkozású munkái egyháztörténet írásunknak nélkülözhetetlen forrásanyagát képezik.

1965.  Augusztus 21.-én a Nagy Nemzetgyűlés elfogadta Románia Szocialista Köztársaság alkotmányát. Az alkotmány 30. szakasza minden állampolgár részére biztosítja a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlását.

1968.  Augusztus 17-19. napjain a Zsinati Főtanács a Kolozsváron, Tordán és Déván tartott ülése keretében ünnepelte meg egyházunk fennállásának 400. évfordulóját.   Erre az alkalomra adta ki az egyház a "Négyszáz év, 1568-1968" című emlékkötetet.

1971. december 7.-én halt meg Dr. Kiss Elek püspök.

1972. Március 19.-én Székelyudvarhelyen tartott Zsinati Főtanács Dr. Kovács Lajos

(1909-1994) teológiai tanárt, főjegyzőt választotta püspöknek.

1979. Augusztus 11-12 Dávid Ferenc halálának 400. évfordulója.

1989. december - a nagy decemberi változás Romániában, mely új lehetőségeknek a sorozatát nyitotta meg az egyházak előtt is.  A fejlődés új irányba való haladásának lehetősége. A testvérkapcsolatok létrejötte az angliai és amerikai unitárius egyházakkal.

1994.  Dr. Kovács Lajos  püspök halála.

Ugyanebben az évben a Zsinati Főtanács Dr. Erdő János teológiai tanárt és főjegyzőt püspöknek választotta.

1996.  Dr. Erdő János püspök halála.

Ugyanebben az évben a Zsinati Főtanács Dr. Szabó Árpád, teológiai tanárt és főjegyzőt püspöknek választotta, aki az Unitárius Egyház 30. püspöke.

 

                        ---- az utóbbi adatok kiegészítésre, kibővítésre várnak -------