Útjelző évszámok az Erdélyi Unitárius Egyház múltjából (3).
Második oldal / Negyedik oldal
1785. A presbitériumok megalakítására vonatkozó egyházi törvény kiadása.
A Főtanács kimondotta, hogy az egyházközségek jobb igazgatására, az idősebb és buzgóbb tagok közül, presbiterek választandók, akik együttesen alkotják a presbitériumot. Ez a törvény a világi elemnek az egyház életébe való szervesebb bekapcsolódását segítette elő.
1786. A nagyajtai zsinat Lázár István (1742-1811) rektort választotta püspöknek.
Püspöksége alatt az évszázados elnyomás és megfélemlítés után eleven élet és céltudatos egyházépítői munka indult meg. 25 évi püspökségének egyik kiemelkedő vonása a sok építkezés: 38 új unitárius templom, torony és iskola építéséről, nagyobb méretű javításáról tudunk, nagyrészt mind a hívek önkéntes adakozásából.
1787. Ebben az évben jelent meg Szentábrahámi L. Mihály püspök latin nyelvű hittana;
magyarul 1899-ben adták ki "A keresztény hittudomány összege az unitáriusok szerint" címen Derzsi Károly fordításában. Kiadását a főkormányszék azzal engedélyezte, hogy: "E könyv kinyomtatása annál inkább megengedhető, mivel az amellett, hogy az Unitárius vallás Erdélyben be van véve, az abban nyilatkozó szerénységénél fogva más vallásos könyveknek is mintául szolgálhat." A munka engedélyezése és kiadása Agh István püspök érdeme volt.
Ez évben szüntette meg a Főtanács a püspök évenkénti lemondását és bírálat alá vetését. Régi szokás volt egyházunkban, hogy a püspök és esperesek a zsinati gyűlésen kötelesen voltak hivatalukról lemondani és magukat közbírálatnak alávetni. Hivatalukat csak akkor foglalhatták el, ha a közbizalom őket arra ismét méltóknak ítélte.
1789. Lázár István püspök egyházvizsgálatának kezdete. A püspöki látogatásokról készült jegyzőkönyvek egyház- és művelődéstörténeti szempontból nagy értékkel bírnak.
1791. Február 14. és április 16.-án kelt ajándéklevelében és végrendeletében
Suki László (1741-1792) a kolozsvári főiskola felügyelőgondnoka, összes szerzeményét az egyháznak és a főiskolának hagyta. Elhatározását a következőképpen indokolta: "... látván és tapasztalván is valósággal azt, hogy az ezelőtti mostoha időkben törvényesen bevett unitárius valláson levő egész közönségünk, nevezetesen pedig Kolozsvár városában levő unitárius kollégiumunk, melynek jó állapotban való léte az egész közönség megmaradására múlhatatlanul szükséges, mindenféle javaiból annyira kifordult, hogy annak elöljáróit, rektorait, professzorait és felsőbb s alsóbb tanítóit közönségünk csaknem szüntelen való koldulással s gyűjtéssel kénytelenített igen csekélyül tartani és táplálni, eleitől fogva való célom és szándékom az volt, hogy ha az Úr Isten gyenge igyekezetemet megáldja, nevezett közönségünk és abban az említett kolozsvári kollégium számára egy olyan állandó alapot adjak és hagyjak, mely után való jövedelemből a kollégium nemcsak jókarba és állapotba helyeztessék, hanem azután is annak dolga jobb móddal folytathassák." Suki László alapítványa tette lehetővé a főiskola harmadik épületének a felépítését. A 18. század nagy jótevőjét tiszteljük személyében.
1793. Július 10.-i homoródalmási zsinat egy középfokú iskola felállítását határozta el
Székelykeresztúron. Az iskola jórészt közadakozásból 1804-ben épült fel és kezdte meg működését. Az iskolaépítés lelke Szabó Sámuel igazgató volt.
1792-1796-ban épült fel a kolozsvári egyházközség új temploma.
1812. Július 7.-én a ravai zsinat Körmöczi János (1762-1836) rektort püspöknek
választotta. Korának általánosan elismert teológusa, alapos filozófiai műveltséggel rendelkező nevelő és hires prédikátor volt. A felvilágosodás szellemében szolgálta az egyház belső megújhodását. Püspöksége idején az 1813. évi Főtanács alkotta meg az egyházköri felügyelő és egyházközségi gondnoki utasításokat.
1821. Április 30. Az angol Unitárius Egyházzal való kapcsolat kezdete.
Ebben az évben az angol unitáriusok levelet küldtek egyházunknak, amelyben ismertették történetüket, vallásukat és jelenlegi helyzetüket. Egyházunk vezetősége válaszlevelében hasonlóképpen ismertette az erdélyi unitáriusok történetét és hitelveit. A szórványos érintkezés 1858-tól vált rendszeressé. A két egyház közötti kapcsolat kiépítésén munkálkodtak: E.Tagart és S.H.Steinhal lelkészek, Paget János angol születésű, hazánkban letelepedett hitrokonunk, valamint Kriza János és Ferencz József.
1831. Az amerikai Unitárius Egyházzal való kapcsolat kezdete. Bölöni Farkas Sándor
északamerikai utazása során az ottani unitáriusokkal ismertette az erdélyi Unitárius Egyház történetét és hitelveit. Az ö közvetítésével indult meg a levelezés a két egyház között. A rendszeres kapcsolat 1868-tól kezdődött, létrehozói: C.H.Dall és E.Hale lelkészek, J.Fretwell, A.Richmond és E.Southworth amerikai unitáriusok, valamint Kriza János és Ferencz József. Az amerikai Unitárius Egyház lehetővé tette, hogy lelkészjelöltjeink az amerikai unitárius teológiai intézetben tovább tanulhassanak.
1832. Augusztus 20.-i nyárádszentlászlói zsinat Augusztinovics Pált (1763-1837)
főgondnoknak választotta. 1837. október 1.-én kelt végrendeletében könyvtárát és vagyonát az egyháznak hagyta. Vagyonának felhasználásáról a következőképpen intézkedett: "Nékem szívem leginkább feküvén a Kolozsvári Nemes Unitaria iskolában a tudományos és erkölcsi nevelés jobb lábra állítása, tehát vagyonom mi célokra fordítása elhatározásában ezt tartsák lelkiismeretesen szemeik előtt." Augusztinovics Pál a 19. század nagy jótevője.
1837. Brassai Sámuelt (1800-1897) előbb főiskolai tanárnak, majd a következő
évben rektornak választottak. Ebben az évben jelent meg, "Istent dicsöítő magasztalások és esedezések" címen egyházunk új énekeskönyve. Az énekeskönyvet Aranyosrákosi Székely Sándor (1797-1852) szerkesztette a régi énekeskönyv alapján. A hat kiadást megért énekeskönyv 1924-ig volt használatban.
1839. Aranyosrákosi Székely Sándor "Az unitaria vallás kezdetei Erdélyben" című
munkájának kiadási éve. Ez az első nyomtatásban megjelent unitárius egyháztörténet.
1840. A bölöni zsinat megválasztotta a lelkészi állások betöltésének módját, az eddigi paprendelés helyett a pályázattal összekötött kinevezési rendszert vezette be.
1841. Augusztus 22.-i végrendeletében Bölöni Farkas Sándor (1795-1842)
felvilágosult, haladó szellemű író és öntudatos unitárius, nagyértékű könyvtárát az egyház kollégiumi könyvtárának hagyta. A könyvtár gyarapítására jelentékeny pénzösszeget is adományozott.
Augusztus 23.-i korondi zsinat elfogadta a Brassai Sámuel által kidolgozott tantervet és nevelési rendszert a szükséges intézkedéseket a nevelésügy korszerűsítésére.
1847. Aranyosrákosi Székely Sándor püspöksége alatt alapozták meg a rendszeres
unitárius lelkészképzést. Addig a főiskola bölcseleti tanfolyamát elvégzett ifjakat alkalmazták lelkészeknek. A haladás szelleme azonban megkövetelte, hogy a leendő lelkészek megfelelő teológiai szakképzésben részesüljenek. Éppen ezért 1847-ben egy két éves "teológiai tanfolyamot" állítottak fel, melyet a bölcseleti tanfolyam után kellett a leendő lelkészeknek elvégezniük. A teológiai tanfolyamot 1857-ben három évre, 1899-ben négy évre, majd 1985-ben öt évre bővítették.
1849. Január 20.-i végrendeletével Gedö József könyvtárát az egyház kollégiumi könyvtárának hagyta.
1854. Július 4.-i kolozsvári zsinat K.Nagy Eleket (1816-1878) főgondnoknak választotta.
Az egyház és intézményei az osztrák abszolutizmussal vívott küzdelmükben egy bölcs vezetőt és bátor védelmezőt talált az új főgondnok személyében. Az egyház megmentéséért folytatott munkájában segítőtársai voltak: Székely Mózes püspökhelyettes, Mikó Lőrincz tanár és Fejér Márton ügyvéd.
1856. Augusztus 30.-án tartott kolozsvári Főtanács elfogadta K.Nagy Elek és Mikó Lőrincz
pénzügyi tervezetét az elégtelennek bizonyult "garasos alamizsna" megváltására. A tervezet megvalósítását tudomásul vevő 1857. június 7-11.-i Főtanács örömmel állapította meg, hogy az egyházközségek, belsőemberek és a hívek kötelezvényben biztosított adomány felajánlásaikkal olyan pénzalapot teremtettek, amely lehetővé teszi a legfontosabb egyházi és nevelésügyi szükségletről való gondoskodást.
1858. Az angol unitáriusok látogatása. Ebben az évben látogatta meg egyházunkat
E. Tagart londoni, 1859-ben pedig S.H.Steinhal manchesteri lelkész. Látogatásuk nagy erkölcsi erőt és anyagi támogatást jelentett az abszolutizmus által elnyomott egyházunknak.
1859. Az angol unitáriusok évi közgyűlésén először jelentek meg egyházunk képviselői,
Ferencz József és Buzogány Áron akadémiták személyében. A közgyűlés elhatározta, hogy lelkészjelöltjeinknek lehetőséget nyújt a továbbképzésre az angol unitárius teológiai intézetekben.
1860. Ez évben küldötte ki egyházunk Simén Domokost, az első lelkészjelöltet továbbképzésre a londoni unitárius teológiai intézetbe.
1861. A "Keresztény Magvető" című teológiai folyóirat első számának megjelenése,
Kriza János és Nagy Lajos szerkesztésében. Célja: "a keresztény eszmék s általában az erkölcsileg szép, jó, igaz magvainak vetése és fejlesztése" volt. A folyóirat mozgósította a 19. és 20. század unitárius teológusait, tudósait és íróit, akiknek segítségével virágzó teológiai irodalmat teremtett. A Keresztény Magvető felbecsülhetetlen értékű szolgálatot végzett a valláserkölcsi élet mélyítése és az unitárius vallás ismertetése terén.
Július 1-én tartott tordai zsinat Kriza János (1811-1875) kolozsvári lelkészt és tanárt püspöknek választotta. 14 évre terjedő püspöksége alatt fő gondjául a belső megújhodást, a vallásos élet ápolását és az unitárius hitelveknek tudományos szinten való kifejtését tekintette. Irodalmi tevékenységének becses eredménye a Vadrózsák című népköltészeti gyűjtemény, melynek széleskörű gyűjtőmunkájának anyagát adta közre.
1862. A Főtanács Brassai Sámuelt a kolozsvári főiskola felügyelő gondnokává választotta, majd 1877-ben örökös felügyelőgondnoknak nyilvánította.
1864. Ferencz József kolozsvári lelkész kátéjának megjelenési éve. Ez a káté 20 kiadást
ért meg, az utolsó 1991-ben jelent meg. A különböző kiadások az unitárius hitelvek fejlődését tükrözik. A káté 1892-ben Gratz Mór kolozsvári ev.lelkész fordításában német nyelven is megjelent. Angol nyelvre Andrási György eladótanácsos fordította 1994-ben.
1865. Orbán Balázs író áttérése az unitárius vallásra, Egyházunk buzgó tagja és jótevője
volt, aki 1876. és 1890.-ben alapítványt tett a székelykeresztúri gimnázium tanulóinak, nemzetiségi és felekezeti megkülönböztetés nélküli segélyezésére.
1866. Simén Domokos (1836-1878) főiskolai tanári működésének kezdete.
A főiskolán bibliai tárgyakat és bölcseletet tanított. Mint a teológiai tudományok kiváló művelője, azt a munkát akarta elvégezni, amit Dávid Ferenc is tervezett: a Biblia lefordítását magyar nyelvre. Korai halála miatt azonban a megkezdett munkát nem fejezhette be. Az unitárius hitelvek tudományos kifejtése terén értékes munkát végzett. "A szentháromság eredetének és kifejlődésének története" és az "Evangéliumi csodák" című művei maradandó teológiai értéket képviselnek. Értékes könyvtárát utódai az egyháznak adományozták.
1868. Augusztus 30-31.-i tordai zsinaton ünnepelte az egyház fennállásának
300. évfordulóját. Az ünnepélyen az angol Unitárius Egyház képviselői is számosan megjelentek. Ez volt az első történeti évforduló, melyet az unitáriusok nyilvánosan megünnepelhettek. Erre az alkalomra írta Kriza János unitárius püspök "Szent örömérzésre gyúl, Isten, e ház népe" kezdetű éneket (Énekeskönyvünk 215. számú éneke.)
1869. Június 25.-én Kelemen Benő alapítványt tett szegény sorsú, jó magaviseletű és szorgalmú tanulók segélyezésére.
Szeptember 5.-én Nagyajtai Kovács István könyvtárát az egyház kollégiumi könyvtárának hagyta.
1870. Channing Vilmos híres amerikai unitárius teológus válogatott művei első kötetének
megjelenése magyar nyelven. A fordítást Kriza János püspök kezdeményezte a kolozsvári lelkészek és főiskolai tanárok közreműködésével. Az utolsó, a hatodik kötet 1881-ben jelent meg. Channing művei elősegítették a vallásos élet és teológiai irodalmunk fejlődését.
1872. Március 10.-én halt meg Mikó Lőrinc. Mint az egyházjog tanára összeállította azokat
a kánonokat, melyeket az egyház alapítása óta alkotott. Az egyházi szervezeti törvény kodifikálásának kiváló munkása volt. "Az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere" című kéziratos munkáját 1931-ben Tóth György adta ki sokszorosított formában.
1875. Ferencz József kolozsvári lelkész Unitárius Kis Tükör c. munkájának megjelenése.
Ez a munka egyházunk történetének, hitelveinek, szertartásainak és szervezetének rövid foglalata. 1930-ban, Vári Albert átdolgozásában egy új kiadása jelent meg.
1876. Augusztus 27.-i árkosi zsinat Ferencz Józsefet (1835-1928) püspökké választotta.
Október 10.-én Baldácsi Antal római katolikus vallású jótevő alapítványt tett a protestáns egyházak felsegítésére. Az adományozási iratot október 19.-én írta alá egyházunk képviseletében Ferencz József püspök és Daniel Gábor főgondnok. Ebben az évben létesült az egyház első nyugdíj- és segélyalapja.
1879. Dávid Ferenc halálának 300. évfordulója.
Az augusztus 24-26.-án tartott székelykeresztúri zsinaton ünnepelte egyházunk először nyilvánosan Dávid Ferenc emlékét, halálának 300. évfordulója alkalmából. Erre a zsinatra is elküldték a külföldi unitárius egyházak képviselőiket.
Dávid Ferenc emlékét kívánta szolgálni a Ferencz József püspök által kezdeményezett és gyűjtött "Dávid Ferenc Alapítvány" is.
A zsinatra jelent meg Jakab Elek (1820-1897) történettudós munkája "Dávid Ferenc emléke" címen egyházalapítónk életéről és reformátori munkájáról. Jakab Elek levéltári kutatásai, egyháztörténelmi munkái és közéleti tevékenysége nagyméretű szolgálatot jelentett egyházunknak. Dávid Ferencről írott munkájával egymagában kiváló nevet szerzett egyházunk történetében. Jakab Elek az újkori unitárius egyháztörténetírás megalapítója és legnagyobb képviselője. Életének főműve "Kolozsvár története" volt. Életrajzát az Unitárius Irodalmi Társaság megbízásából Gál Kelemen írta meg: "Jakab Elek élet- és jellemrajza" címen. A munka 1938-ban jelent meg.
1883. A vargyasi zsinat kimondotta at első egyházi nyugdíj- és segélyintézet létesítését.
Második oldal / Negyedik oldal