(1763-1837)
1821 - 1908
(Unitárius Közlöny 1895. 81.o., 1908.223.ol.)
(Unitárius Közlöny 1895.17.o. - Kenyeres Ágnes: Magyar Életrajzi Lexikon. 55.o.)
1879-1915. július 22.
(Unitárius Közlöny 1915. 130.ol.)
1810 - 1892
Unitárius Közlöny 1893. 102.103.ol.
1850-1918
1902 - 1988
Erdélyi tájak, izenetek c. verskötetét 1999.-ben adta ki leánya, B.Barabás Ágnes
Aggházy Károly
(Pest, 1855. október 30. – Budapest, 1918. október 8.) magyar zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus, a magyar zenetörténet jelentős alakja.
Életrajz wikipédia
Aggházy Károly
(Pest, 1855. okt. 30.–Bp., 1918. okt. 8.): zeneszerző, zongoraművész. Liszt Ferenc tanítványa volt, Hubay Jenő kamarapartnereként bejárta a világot. 1889-től haláláig a Nemzeti Zenede tanára, közben 1891–92-ben az Operaházban korrepetitorként működött. Színpadi műveket is alkotott. F.M. Maritta, a korsós madonna (opera, 1895); A Borzáné Marcsája, Szép leányok (kísérőzenék, 1881, 1882).
Ádám László
Székelykeresztúr,
1927. június 27. –
Budapest,
1994. január 15.
magyar földrajztudós, geomorfológus, a földrajztudományok doktora (1989), tudományos tanácsadó,
a Magyar Földrajzi Társaság tiszteleti tagja,
Akadémiai Díjas (1991).
Életrajza a wikipédiában
Búcsúztatója PDF letöltése - Forrása
Székelyudvarhelyen, a mai Tamási Áron
Gimnázium jogelődjében (Baróti Szabó Dávid Gimnázium) végezte középiskolai
tanulmányait 1942-től. 1947-ben érettségizett Brassóban.[2] 1947-ban
felvételt nyert a budapesti Pázmány
Péter Tudományegyetem (1950 után ELTE) földrajz–történelem
szakára, ahol földrajz–történelem szakos középiskolai tanári oklevelet
szerzett. 1951 és 1958 között az ELTE Élet- és Földtudományi Kar, illetve az
ELTE TTK Földrajzi, ill. Természetföldrajzi Tanszék oktatójaként dolgozott,
és 1957-ben egyetemi doktori címet szerzett.[2] 1958-től
1988-ig az MTA Földrajzi Kutató Csoport, majd Kutatóintézet tudományos
munkatársaként, majd tudományos főmunkatársaként dolgozott. 1965-ben a
földrajztudományok kandidátusa, 1989-től doktora.[2] 1972-ben
az ELTE előterjesztésére címzetes egyetemi docens címet kapott.[2] 1975
és 1980 között az MTA Földrajzi Tudományos Bizottságának titkára volt.
Úttörő szerepet vállalt a komplex természetföldrajzi tájértékelés
elvi-módszertani alapjainak kimunkálásában, az ország területének több mint
10%-áról adott tájértékelést (Mezőföld, Móri árok, Szekszárdi-dombvidék,
Velencei-hegység, Sopron-Vasi-síkság). A korszerű tájkutatási és
tájértékelési irányzatok egyik első magyarországi képviselője, elsőként
végezte el a Mezőföld komplex természetföldrajzi tájértékelését. A
magyarországi (mérnök)geomorfológiai térképezés egyik elindítója.
1957-ben feleségül vette Reinhardt Margitot.
Házasságukból egy fiúgyermek született, Dr. Ádám Attila (1958-)